2008. szeptember 30.

Bruschetta



A bruschettának nálunk története van. Egyik barátnőm 2 éve Olaszországban járt. Amikor hazajött, mindnyájunknak meg kellett kóstolni ezt az ételt, mert neki ott nagyon ízlett. Én azóta függő lettem kicsit tőle:)

Tehát egy szelet (másnapos) magvas kenyeret megpirítok. Alaposan meglocsolom fokhagymás olívaolajjal (nem kell spórolni vele!), teszek rá paradicsomszeleteket. Sózom, borsozom, megszórom csípős paprika darabkákkal és friss vagy szárított bazsalikommal.
Természetesen jó hozzá a sima kenyér is, fokhagymás olívaolaj helyett be lehet a kenyeret fokhagymával dörzsölni, és sima olívaolajjal meglocsolni... Lehet próbálkozni, kinek hogy ízlik a legjobban. Ráadásul most még lehet kapni igazi paradicsomot, a téli kényszerérett fóliásokból korántsem ilyen jó.

Nagyon egyszerű és nagyon finooooom!!!!!

2008. szeptember 29.

Uborkás gombaragu

Ma délelőtt kicsit elszaladt az idő, gyorsan kellett valamit kitalálni ebédre. Elővettem a Planétás kártyákat, és keresni kezdtem valami zöldségeset, a hétvégi húsok ellensúlyozására. Gyorsan meg is találtam, egy gombás étel lett a befutó, amit eddig még sosem próbáltam.
Kicsit át kellett variálni, mert nem volt itthon marinált paradicsompaprika (megjegyzem, nálunk nem is volt soha, pedig már megéltem jó néhány évet háziasszonyi mivoltomban is). Nem is tudom, milyen lehet? (ha valaki tudja, ismeri, írjon nekem egy kommentet, ha megkérhetem...) Ehelyett egy szép piros paradicsompaprikát tettem bele, és egy ecetes uborkával többet.



Hozzávalók:

5 dkg füstölt szalonna apróra vágva
1 nagyobb fej hagyma apróra vágva
40 dkg csiperke gomba
1 paradicsompaprika
1 mokkáskanálnyi apróra vágott jó csípős paprika
3 ecetes uborka
só, bors, fél mokkáskanál tört koriander, fél mokkáskanál tört mustármag
1 teáskanál liszt
2 dl tejföl
1 csomó petrezselyemzöld

A szalonnát kiolvasztottam, kivettem a zsírból, félretettem. A zsíron megfonnyasztottam a vöröshagymát. Hozzátettem a csíkokra vágott paradicsompaprikát, a csípős paprikát, a megtisztított, felszeletelt gombát, a koriandert és a mustármagot. Sóztam, borsoztam, majd lefedtem és puhára pároltam. Mikor puha lett, hozzáadtam a csíkokra vágott ecetes uborkát. A liszttel elhabartam a tejfölt, és kevergetve megvártam, míg felrotyogott. Itt nekem kevésnek tűnt a leve, úgyhogy öntöttem még hozzá 1 decinyi vizet. 5 perc fortyogás után késznek nyilvánítottam, megszórtam apróra vágott petrezselyemzölddel.
Párolt rizzsel ettük. Finom lett.

2008. szeptember 26.

VKF! XIX. Romantikus vacsora



Amikor elhatároztam, hogy nálunk is lesz romantikus vacsora, csak ennyit mondtam a férjemnek: ha szerda este még nincs programod, akkor ne is csinálj, mert én szerveztem este 7 órára. Szegény állítólag 3 napig izgult, hogy most megint mit találtam ki...
Amikor terveztem a menüt, a következő dolgokat próbáltam szem előtt tartani: az uram szereti, ami csípős, keserűen édes, sokféle zöldség legyen benne, lehet kicsit füstös (kolbász, szalonna), meg azért egy kis hús sem árt hozzá. És miután vacsora, ne legyen nehéz, ne legyen nagy adag, inkább több kis adag étel. Ami még szempont volt, hogy nekem se kelljen több órát a tűzhely mellett állnom, mert milyen romantika az, ahol az egyik fél már hótfáradt… Valamint még azt el kell mondjam (lehet, hogy ezzel egyedül leszek, de nem számít), hogy nem feltétlenül gondolkoztam irtó különleges ételekben, mert számomra a romantika inkább azt jelenti, hogy leülünk ketten egy asztal mellé, kibontunk egy üveg jó bort, és egymással foglalkozunk, beszélgetünk, olyan ételt eszünk, amit szeretünk, de egy kicsit szebb tálalásban, mint egyébként tesszük. Lecserélem a színes abroszt fehérre, teszek egy gyertyát az asztal közepére…nekem (nekünk) ez ilyen egyszerű.

El is terveztem egy menüsort, ami kedden este 5 perc alatt majdnem teljes egészében romba dőlt, ugyanis anyukámnál beleolvastam a vadiúj Nők Lapjába, és egyből beleszerelmesedtem Lajos Mari aktuális ételeibe. Ráadásul az ételek nagyrészt fedték az általam felállított kritériumokat. Gyorsan lefirkáltam a hozzávalókat egy fecnire, átfutottam a leírásokat, és boldogan hazamentem, hogy másnap már csak néhány hozzávalót kell bevásárolni, és minden rendben lesz: előétel, főétel, desszert.
Csak amikor másnap nekifogtam főzni, akkor derült ki, hogy néhány dologra már abszolút nem emlékeztem az elkészítésről vagy lazán átugrottam, úgyhogy itt kérek bocsánatot Lajos Maritól, de én már a saját verziómat írom le.

Előétel: Padlizsántekercsek ízesített sajtkrémmel töltve

Egy padlizsánt kettévágtam hosszában, és mindkét feléből 2-2 vékony, kb 3 mm vastag szeletet vágtam (a többit eltettem a húshoz köretnek). Ezeknek mindkét oldalát picit beolajoztam, forró teflonserpenyőben átsütöttem, sóztam, borsoztam picit, és kihűtöttem. Egy fél doboz natúr sajtkrémbe belekevertem apróra vágott piros csípőspaprika-darabkákat, egy nagyobb aszalt paradicsom darabkáit és friss bazsalikomlevelet, majd rákentem a kihűlt padlizsánszeletekre. Összetekertem őket, fogpiszkálóval átszúrtam. Tálalás előtt koktélparadicsomokkal díszítettem.

/Ehhez forrás a sok általam látott-olvasott hasonló tekercs volt, a mi ízlésünkre alakítva/




Főétel: Rokfortos szűzérmék vegyes zöldségkörettel

Hozzávalók:

30 dkg sertésszűz 3 cm-es érmékre vágva
6-8 szelet bacon/húsos szalonna
1 csomag újhagyma darabolva
2 gerezd fokhagyma szétúzva
1 kisebb padlizsán szeletekre vágva (nálam a maradék)
1 kisebb cukkini szeletelve
1 piros színű vastag húsú paprika
1/2 csípőspaprika vagy chilipaprika apróra darabolva
kakukkfűszálak, rozmaring, zsálya, só, bors
5 dkg rokfort vagy márvány sajt

A szalonnaszeleteket serpenyőben megpirítottam, hogy szép színük legyen, az érmék oldalát körülfogtam velük, és fogpiszkálóval rögzítettem. Bekapcsoltam a sütőt 180 fokra. A szalonnazsíron a húsok mindkét oldalát 3-3 perc alatt barnásra sütöttem, megborsoztam, és egy kis tepsibe tettem, amit előtte egy hosszabbra hagyott alufóliával kibéleltem. A fóliát ráhajtottam a húsokra, majd az ételt betettem a sütőbe 15 percre.
Közben a hagymát a maradék szalonnazsíron (még mindig volt, ha elfogyott volna, olaj ment volna hozzá) üvegesre sütöttem, rátettem a fokhagymát, a csípőspaprikát, a padlizsánt, a cukkinit, 3 perc múlva a paprikát és a fűszereket, majd lefedtem, és pici lángon hagytam őket puhulni.
A 15 perc elteltével a sütőt kikapcsoltam, a húsokon lévő fóliaborítást levettem, a tetejükre 1 kanálkányi kéksajtot tettem, és visszatettem a még meleg sütőbe, hogy a sajt éppen csak ráolvadjon.

/Forrás: Lajos Mari Nők Lapjában megjelent receptje, némileg átalakítva/


Desszert: Csokoládés körtelegyező

Hozzávalók:

1 liternyi víz
kb. 6-7 dkg cukor
fél citrom leve és héja
4 szegfűszeg
2 nagy keményebb körte

25 g cukor
fél evőkanál keserű kakaópor
fél dl forró víz
70 g magas kakaótartalmú étcsoki (nálam Tibi 60 %-os) darabolva
fél dl tejszín
+ 1 gondolatnyi chilipor, hogy a csípős vonal megmaradjon a végére is...

Ezzel indítottam az egész főzést, mert idő kell, amíg a körte kihűl.
A vizet felforraltam egy kisebb alapterületű, magasabb falú edényben a fűszerekkel, beletettem a két meghámozott, de egyben hagyott körtét szárastól, és 7 perc alatt nem túl puhára főztem (szurkáltam egy hústűvel, amikor simán belement magházig, késznek nyilvánítottam). A levében hagytam kihűlni.
Alulról körbevágtam a magházat éles késsel, majd bevágtam a szeleteket is, így utána aránylag könnyen ki lehetett venni a magházat is belőle. Egy tányérra tettem kiterítve, betakartam fóliával, és ment a hűtőbe.
Tálalás előtt elkészítettem a szószt, mert az írta a recept, hogy hideg-meleg összhatás kell; igaza volt! Ha elő van készítve minden, kb. 7 perc kell hozzá mindössze. A kakaót összekevertem egy kisebb lábosban a cukorral és a vízzel, összeforraltam. Hozzátettem a csokidarabokat, jól összemelegítettem, majd beletettem a tejszínt és a chiliport; kb 3 perc alatt összeállt egy jó kis szósszá. A kistányérra tettem egy körtét formára igazítva, egyik oldalon mellélocsoltam a szószt, másik oldalon félbevágott szőlővel és manduladarabokkal díszítettem.

/Forrás: Lajos Mari Nők Lapjában megjelent receptje, pici módosítással/





Utóirat: amikor szerda este leültünk a terített asztalhoz, akkor meséltem el a férjemnek, hogy milyen apropó folytán van ilyen nagy felhajtás egy hétköznap estén. Örült neki, és együtt kerestük a legjobb beállításokat a fényképezéshez, ami nekem a legnagyobb kihívás az egész blogolásban. 

Összegezve: nagyon jól sikerült vacsora lett, finomak voltak az ételek. Valószínűleg önszorgalomból lesz folytatása is.
És annak is örülök, hogy részt vehetek ezen a (nekem első) VKF-en.


2008. szeptember 25.

Ági listája

Olvastam a listákról, de nekem a külföldinél sűrűn kellett volna a guglit használni, ezért a magyarított mellett döntöttem.
Arra jöttem rá, hogy tulajdonképpen én majdnem mindent szeretek. Ezért nehéz, amikor fogyizni kéne, mert annyi finomságról kell lemondani.

Tehát jöhet a lista:

1. Ajvár – Én is készítetem már egy változatot, kenyérre kentem – szeretem.

2. Aszú – Mostanában nem is kóstoltam, régen szerettem, ma már a szárazabb borok jobban ízlenek, de a tokajival mindig tudok kivételt tenni :)

3. Bableves csülökkel – Imádom, sűrűn és sok zöldséggel

4. Baklava – Még sosem kóstoltam

5. Baracklekvár – Hagyományosan, kavarva, sűrűre főzve, mindig…

6. Bárányhús – Semmi bajom vele, de alig ettem még.

7. Barátfüle – Anyukám szerencsére néha még készíti, én évekkel ezelőtt próbálkozam utoljára..tényleg, meg kéne már tanulni elkészíteni…

8. Békacomb rántva – Nem tudom eldönteni, hogy megkóstolnám vagy nem. Inkább nem húzom át…

9. Birsalma sajt – Nagyon szeretem.

10. Bodza szörp – Az idén anyósomnak főztem a sűrű változatát, mert a család nem volt hajlandó meg sem kóstolni, neki viszont örömet szereztem vele.

11. Borsóleves – Imádom.

12. Bundás kenyér – Nagyon szeretem, csak ne legyen rajta cukor (amit a férjem tanított a gyerekeimnek, de leszokóban vannak, úgy láttam)

13. Burek – Fiiiinom dolog!

14. Cékla saláta – Nagyon szeretem.

15. Csalántea – Ittam régen, de nem emlékszem az ízére.

16. Csevapcsicsa – Ami füstösen vagy kormosan sül, szerintem csak jó lehet!

17. Csicsóka – Tavaly ettem először, jó volt, csak ne kellett volna annyit vacakolni a tisztításával.

18. Csiga – Hasonló a hozzáállásom, mint a békához, de ezt tán áthúzom.

19. Csirkeláb a húslevesből – Meg lehet enni…

20. Disznósajt – Én szoktam vagdosni a húsokat bele, úgyhogy látom, mi van benne, ezek után mi bajom lehet vele?!

21. Erdei gombák – Sajnos ritkán jutok hozzá, pedig nagyon jó az ízük.

22. Esterházy torta – Édeset bármikor (sajnos), de nem ez a kedvencem.

23. Fagyasztott halrudacskák – Csak ha nincs más, és nagyon halat ennék.

24. Fánk – Sok-sok baracklekvárral!

25. Fasírt – A fiam kedvence, de én is szeretem.

26. Finomfőzelék – Régen útáltam, de amit én csinálok, azt szeretem.

27. Fokhagymás lángos, sajttal és tejföllel – Imádom! Egy felet meg is tudok enni belőle, de érdekes módon több már nem megy…

28. Fonott kalács – frissen vajjal, illetve másnaposan pirítva vajjal és lekvárral

29. Főtt csöves kukorica – jöhet

30. Gulyásleves – Sok zöldséggel, marhahúsból, sűrűn.

31. Gyümölcsbor – Van egy 18 éves kori emlékem, amikor unokahúgommal jól megkóstoltuk…de most is szívesen elfogadnám!

32. Hagymaleves – Szeretem.

33. Halászlé – Ahogy a férjem főzi, sűrűn és csípősen, az király!

34. Jeges kávé – Megiszom, de melegen jobban szeretem.

35. Kakashere pörkölt – Még nem ettem, de kakaspörköltben már volt „alkatrész”. Különösebben nem izgat, rajongani nem tudnék érte, de megenném, ha azt raknák elém, pénzt nem adnék érte.

36. Káposztás tészta – cukorral

37. Kapros tökfőzelék – Felnőttként nagyon megszerettem, főleg ha én főzöm, és teszek bele egy kis paprikát (édeset és csípőset is) és paradicsomot.

38. Karalábé – Ezt is megszerettem, tejfölösen isteni, levesnek és töltöttnek is.

39. Kaszinó tojás – szeretem

40. Kecsketej – Érdekes íze van, de semmilyen tejért magában nem rajongok, inkább a belőlük készült savanykás termékekért, abból viszont bármennyit meg tudnék enni!

41. Kemping sajt a tömlőből – Semmi bajom vele.

42. Képviselőfánk – Ez is édes, azt is szeretem.

43. Knédli – Nálunk otthon tiltólistán van, de én szívesen megenném bármikor.

44. Kocsonya – Karácsonykor az én reszortom, anyukámtól vettem át. Anyósom azóta nem főzi, mióta az enyémet kóstolta, azt mondta, az enyém jobb. Én szeretem nagyon.

45. Kókuszgolyó A férjem semmi kókuszosat nem eszik, ezért évek óta nem pöndörgettük, de a lányom biztosan örülne, ha rávenném magamat.

46. Kovászos uborka – Bármikor, bármennyit…Többek között ezért várom a nyarat.

47. Körömpörkölt – Ha egy kis húsos is van benne, megeszem.

48. Körözött – Jóóó sok lilahagymával szeretem

49. Krémes – Ez sem a kedvencem, de ha vendégségben megkínálnak, szívesen eszek egyet belőle.

50. Krumplipüré – Sok tejföllel és vajjal.

51. Krumplis tészta – tészta vagy galuska, tök mindegy… borsosan, hagymásan, sokat!

52. Lecsó – Szalonnával, házi kolbásszal, csípősen és csak tojással.

53. Lekváros bukta – Szilvalekvárral.

54. Libamáj – Sajnos nem sokat ettem még, van még mit pótolni.

55. Lóhús – Nem emlékszem, hogy ettem volna, de nem hiszem, hogy bajom lenne vele.

56. Madártej – Most tökéletesítettem a bele való hab készítését végre, úgyhogy ezentúl sokkal többet lesz nálunk.

57. Majonéz – Tudom, nem trendi, de nekem a boltival sincs bajom.

58. Mákos guba – Saját sütésű gubatésztával, mézzel és citrommal lerakva, az egyik nagy kedvencem!

59. McDonald’s Big Mac Meal – Le vagyok maradva, ezt nem tudom, milyen. A sima hamburgert szeretem.

60. Meggyszósz húslevesben főtt marhahús mellé – Nagyon szeretem mindkét alkotórészt külön-külön és egyben is.

61. Muszaka – Csak ne legyen nagyon olajos, akkor imádom!

62. Nyúlhús – Ritka vendég nálunk.

63. Őszibarack befőtt – finom.

64. Pacal – Egyszer ettem, lehet, hogy így is marad…

65. Padlizsánkrém – Megint egy nagy kedvenc, pirítóssal.

66. Palacsinta – Édesen vagy sósan, csak sok legyen.

67. Pálpusztai sajt – Régi emlékeim vannak róla, ez is valószínűleg így marad.

68. Paradicsomos káposzta – Semmi bajom vele.

69. Párizsi – Hát… megeszem, de a zsíroskenyeret inkább választom helyette.

70. Pilóta keksz – Gyerekkori szerelem, most sincs vele semmi baj.

71. Pogácsa – Anyukám krumplis pogácsája verhetetlen. Már haladok, a legutóbbi sütésemkor enyhén hasonlított az íze az övéreJ

72. Puding – Inkább a vaníliás, a gyümölcslevesbe sűrítésnek liszt helyett.

73. Puliszka – Jöhet.

74. Rántott hús – Amikor készen van, rájövök, hogy szeretem.

75. Rakott krumpli – Megint egy kedvenc!

76. Rácponty tejföllel – Vendégségben ettem, isteni!

77. Sárgarépa krémleves – Narancsosan, nagyon jó.

78. Somlói galuska – Ez is édesség, úgyhogy jöhet.

79. Sóskaleves – Szerintem még nem ettem, de nem fogok küzdeni érte.

80. Sült gesztenye – Ez jó a télben.

81. Sült kolbász papírtányérról, a hentesnél – Hű, régen mennyit ettünk, ma már csak házit eszünk, amit mi gyúrunk.

82. Sült tök – Ha finom édes, akkor nyerő.

83. Szilvapálinka – Ha állt már legalább egy évet, akkor jöhet (egyébként a szaga elüldöz).

84. Szilvás gombóc – Erről is anyukám jut az eszembe.

85. Szőlős rétes – Érdekes, ezt sem ettem még, de még előtte vagyok…szőlő most is van itthon.

86. Sztrapacska – Szerintem ez is kimaradt, de tuti, hogy szeretem!

87. Tatár beefsteak – Nemsokára megint kavarunk egyet a szomszédoknak, akik imádják…pssszt!

88. Tintahal – Sajnos még csak a karikásat ettem, de biztos lesz még alkalmam rá.

89. Torma – minél csípősebb, annál jobban szeretem.

90. Töki pompos – Már többször elkövettem otthon, frissen isteni.

91. Töltött káposzta – Jó nagy fazékkal legyen.

92. Töpörtyű – Liba leginkább, a többiből pogácsát sütök.

93. Túró Rudi – Mi baj lehet vele?

94. Túrós tészta cukorral – Hát ezt most már nem…ma már csak sósan, tepertővel, ha lehetne kérni…

95. Vaddisznó pörkölt – Hú, ez is nagyon finom.

96. Véres hurka – Ez is jöhet. Ennél csak a sült vér lehet megosztóbb, de egy évben egyszer disznótorkor azt is megeszem.

97. Virsli – Csak a frankfúrti.

98. Zöldbab – Bármilyen formában, bármennyi. Ezt mindig is szerettem.

99. Zúzapörkölt – A lányom kedvence, és tényleg, de régen főztem neki.

100.Zserbó – Icu szomszédasszonyomé az nagyon finom!


2008. szeptember 23.

A maradék felhasználás jegyében - Erdélyi palacsinta



A vasárnapi főzés nem teljesen úgy sikerült, mint szerettem volna. Pedig nem különleges dolgot főztem: tyúkpörköltet. Előző nap kaptam ajándékba a tyúkot, de szóltak, hogy nem fiatal, készüljek hosszabb főzésre. Én pedig bevágtam a kuktába, és sajnos a kisebb darabokat túlfőztem. A szép darabokat kiválogattam, megettük, a többivel viszont kezdeni kellett valamit, mert az íze finom volt. Kutatni kezdtem a hortobágyi palacsinta receptje után, de találtam mást, ami jobban tetszett, és azt választottam.

Erdélyi palacsinta

Először sós palacsintát sütöttem. Most kimértem a hozzávalókat is. Dupla adag, 14 palacsinta lett a 26 cm-es sütőmben, a felét eltettem a mélyhűtőbe, legközelebb felhasználom.

Hozzávalók a 14 palacsintához:

30 dkg liszt
3 lapos mokkáskanál só
1 tojás
4 dl tej
2,5 dl szódavíz (vagy szénsavas ásványvíz)
1,5 evőkanál olaj + kevés a palacsintasütő kenéséhez

Az első 4 hozzávalót alaposan kikeverem, ha van időm, szoktam hagyni állni egy kicsit. Sütés előtt hozzáteszem a szódavizet, utoljára az olajat keverem bele. A sütőt kikenem pici olajjal, utána forrósítom föl. Ezután már nem olajozok, csak ha esetleg nagyon muszáj. A legnagyobb fokozaton sütöm ki a palacsintákat.



7 db palacsintát vékonyabb metéltre vágtam.

Hozzávalók a masszához:

kb. 40 dkg pörkölt(maradék) szafttal, a hús apró darabokra vágva (aprítógépet ne használjatok, mert pépet csinál belőle, és úgy már más az íze is!)
2,5 dl tejföl



Ezeket jól összekevertem. Ha kell, még egy kis só mehet bele, valamint csípőspaprika, ha szeretitek.
Összedolgoztam a masszát a palacsintacsíkokkal. Egy kisebb kerámiatálat egy leheletnyit kizsíroztam, beleborítottam a keveréket, 5 dkg sajtot ráreszeltem, és betettem 200 fokos sütőbe. 15 perc alatt aranysárgára sült.

3 személyes adag.

Utóirat: Ma, december 15-én megcsináltam a palacsinták másik felét. Tettem a masszába pluszban 2 tojást és egy kis petrezselyemzöldet, mert úgy emlékeztem, hogy kell bele. Fantasztikusan finom volt, szebb lett, valamint a tojás tartást adott az egész masszának. Így azután ki tudtam cserélni az elején azt a borzalmas képet is valamivel jobbra...

/Forrás: Rákóczi János szakácskönyve/

2008. szeptember 21.

Az én madártejem



Régen többször próbálkoztam a madártej készítésével, de feladtam a dolgot, nem találtam el a hab készítését. Rettentően illúzióromboló, ha a finom sárga lé tetején valami lapos fehér pamacs csücsül. A múltkor a receptgyűjteményemben ráengedtem a keresőt a madártejre, és 4 találat volt, az egyik régen mentett fájlt talán el sem olvastam soha; az volt benne, hogy az illető mikróban, egy tányérra szaggatja a felvert habot, és mikróban magas teljesítményen 1 percig főzi, és kész a habgaluska. A héten ki is próbáltam, de miután a mikrónk nem egy mai darab, nem lett tökéletes. A lányom kedvéért ma megismételtem a dolgot, és szerintem tökéletes lett, úgyhogy ha van valaki, akinek még rajtam kívül gondjai vannak a habgaluska készítésével, próbálja ki ezt a variációt.

Hozzávalók a szószhoz:

1,5 liter tej
csipet só
6 db tojássárga
10 dkg cukor
2 evőkanál vaníliás cukor
1 lapos evőkanál vaníliás pudingpor

Hozzávalók a habgaluskához:

4 tojásfehérje
csipet só
6 dkg cukor
1 evőkanál vaníliás cukor

A tejet a csipet sóval felforraltam. Közben (le nem véve szememet a tejről) a tojássárgákat kézi habverővel alaposan összekevertem a cukorral és a van. cukorral, a végén hozzákevertem a pudigport. Mikor a tej már jó meleg volt, kanalanként kevertem belőle a sárga elegyhez, hogy a hőkiegyenlítés nagyjából megtörténjen, majd állandó keverés közben hozzáadtam a forró tejhez, és hagytam, hogy összeforralódjon. Mikor ez megtörtént, hideg vízbe tettem, hogy gyorsan lehűljön (közben időnként kevertem rajta egyet-egyet).

Közben felvertem a tojásfehérjéket a sóval és a kétféle cukorral jó keményre. Vettem egy lapos tányért, egy evőkanállal galuska formákat szabtam belőle, és körbe tettem a tányért velük. Betettem a mikróba 900 wattos teljesítményre 1 perc 15 másodpercre, és amikor lejárt az idő, kikapcsoltam a mikrót, de még 30 másodpercig nem nyitottam ki az ajtaját. Így szép nagy galuskák maradtak. Ezt még kétszer ismételtem. (Én eredetileg felvertem mind a 6 fehérjét, de a negyedik adagot már nem főztem ki, mert elégnek találtam, ezért a hozzávalókat már ehhez képest javítottam.) A galuskákat beletettem a már alig langyos szószba, az első 2 adagra mertem belőle, a harmadikat hagytam fehéren a tetején. Ment a hűtőbe, legalább két óra kell, míg jól áthűl.
Ezentúl biztosan gyakori lesz nálunk ez a desszert.

Túrós keksz


Az Nők Lapja Café Sütik - képpel fórumán gyönyörű és nagyon finom sütik vannak. Ott csábultam el Sziszi ötletére, ő gondolta ki az édesített "túrós pogácsát". Igaza volt, tényleg finom lett. Ő még tett hozzá beáztatott mazsolát is, és gyönyörű masni formára alakította, de nekem most erre nem volt időm. Találtam a fiókban szép virág alakú kiszúrót, szerintem ezzel is szép kekszek lettek belőle.

Hozzávalók:

25 dkg liszt
8 dkg porcukor
csipet só
25 dkg margarin
25 dkg túró

Ezeket összegyúrtam ebben a sorrendben, és egy folpackba csomagolva betettem este a hűtőbe. Másnap reggel kivettem, lisztezett deszkán kinyújtottam kb. 4 mm vastagra, és egy fém kiszúróval kiszaggattam. Viszonylag nagyobb kekszek lettek, 45 db lett belőle. A közepükre egy mokkáskanálnyi sűrű házi meggylekvárt tettem, és 180 fokos sütőben világosbarnára sütöttem. Porcukorral megszórtam.

Sütőtökös keksz


Az Origón találtam ezt a kekszet még tavaly télen, akkor változtatás nélkül sütöttem meg. Most a mélyhűtő pakolgatása közben kezembe akadtak 20 dekás sült tök csomagocskák, kettőt ki is vettem, és szombati vendégségre megsütöttem.

Hozzávalók:
300 g margarin
400 g barna cukor
2 evőkanál vaníliás cukor
1 db tojás
400 g megsütött sütőtök hús
400 g liszt (350 g fehérliszt + 50 g rozsliszt)
2 teáskanál szódabikarbóna
egy csipet só
1 teáskanál őrölt fahéj
250 g gyümölcsös müzli (olyan, ami 1 kg-os csomagolásban van; sok zabpehely szárított-aszalt gyümölcsökkel)
50 g csokoládé



Egy nagyobb edényben habosra kevertem a margarint a cukorral és a vaníliás cukorral, majd beletettem a tojást és a tököt is.
Egy másik kisebb edényben összekevertem a lisztet, a zabpelyhet, szódabikarbónát, sót, a fűszereket és a csokoládét. Ezt hozzákevertem a tökös keverékhez.
Sütőpapíros tepsire evőkanál segítségével nagyobb diónyi halmokat tettem a tésztából. Egy gáztepsire 5X5 db fért el (túl közel nem szabad tenni őket, nert kicsit terjeszkednek).
160 fokos sütőben sütöttem 20 percig.

Jó kis rusztikus sütik lettek.

/Kaldeneker György receptje alapján/

2008. szeptember 18.

Currys fokhagymakrémleves

Nagyon szeretjük a leveseket, ritkán telik el úgy nap, hogy ne főzzek délben valamilyet. Amikor elkezdtem az interneten barangolni, sok időt töltöttem azzal, hogy keressek újabb recepteket, hogy ne csak 10-12 fajta leves forduljon elő nálunk. Vannak kicsit bonyolultabbak, amihez több idő kell, és vannak gyorsan elkészíthetők - ez a mai az utóbbihoz tartozik.


Hozzávalók 4 személyre:

10 gerezd fokhagyma
4 dkg vaj vagy margarin
2 evőkanál liszt
1 púpos kávéskanál méz
1 mokkáskanál szerecsendió
1 fél mokkáskanál fehér bors
1 kávéskanál currypor
kevés őrölt római kömény
4 dl húsleves (nálam leveskockából, még nem sikerült leszoknom róla:( )
5 dl tej

A fokhagymát kipréselem, a melg zsiradékba teszem, mennek utána a fűszerek is. Pár keverés után hozzáadom a mézet, majd megy bele a liszt is, ezzel kb. 1 percig pirítom. Apránként felengedem a hideg levessel (vagy a vízzel és a leveskockával), de közben keverni kell folyamatosan, hogy ne legyen csomós, majd a tejet is hozáadom. Ha felforrt, megkóstolom, és sózom, ha kell. 10 perc múlva kész.
Ha elzártam, teszek hozzá apróra vágott petrezselyemzöldet. Pirított zsemlekockával esszük.

/Szilikon receptje alapján Az Nlc fórumról/

Sült hal Asztúriai módra

Ezt a receptet kb. 1 éve találtam itt. Azóta többször elkészítettem, ma is ez volt az asztalon. Kicsit átalakítottam a szánk íze szerint, leírom, én hogyan csináltam.



Hozzávalók:

60 dkg pontyfilé
1 nagyobb citrom leve (2 karikát levágok a közepéből)
jó fél dl olaj
3 gerezd fokhagyma
1 evőkanálnyi liszt
5 szem borókabogyó
2 evőkanál zúzott mandula
1 fej vöröshagyma apróra vágva
kb 2 dl száraz fehérbor
petrezselyemzöld
vajdarabkák a tetejére


A pontyfilé(ke)t beírdalom, kevés citromlével és olajjal bedörzsölöm, beteszem a hűtőbe 1-2 órára. A maradék olajat femelegítem egy olyan tepsiben, amiben a haldarab elfér, amiben majd megsütöm. A negyedekre vágott fokhagyma darabokat kicsit megpirítom benne, és kiszedem. A halat megsózom, megmártom kevés lisztben, és átsütöm mindkét oldalát, hogy kis színt kapjon. Közben mozsárban megtöröm a borókabogyót, a hámozott mandulát és a sült fokhagymát. Egy kis tálba teszem, összekeverem a vöröshagymával, a citromlével, petrezselyemzölddel és annyi borral, hogy massza legyen belőle. Ezt rákenem a halra (a nem bőrös oldalára). Ráöntök bort és a maradék citromlevet. Letakarom fóliával, 180 fokos sütőbe teszem 20 percre. Utána leveszem a fóliát, pár vajdarabkát teszek a tetejére, és még 10 percig sütöm.
Krumplipürével szoktuk enni.. Nagyon finom!

2008. szeptember 17.

Expressz ebéd - avagy hogyan javítsunk fel egy csomag tortellinit?


A tortellinit a csomagon lévő utasítás alapján sós vízben megfőzzük.

Sajtszósz (egy 25 dkg-os csomaghoz):
2,5 dkg vajat felolvasztunk, hozzáteszünk egy lapos evőkanál lisztet, és habzásig kevergetjük (én alaphelyzetben egy kézi habverővel kezdek dolgozni). Állandóan keverve hozzáadunk 3 dl meleg tejet, felforraljuk, és ízesítjük sóval, borssal, belereszelünk 6-8 dekányi sajtot (legjobb, ha sima és füstölt is van benne), kb. 5 percig gyöngyöztetjük, azután elzárjuk alatta a hőforrást.
Jó csípős, szép piros színű paprikából néhány karikát vágunk, azt apróra vagdossuk, beletesszük a szószba. Friss zöld fűszernövényekből (nálam most bazsalikom, kakukkfű és petrezselyemzöld volt) egy csokrot felaprítunk, és a szószba keverjük. Egy tálba leszűrjük a tortellinit, ráöntjük a szószt.
Készen van, lehet enni!

2008. szeptember 14.

Vasárnap délelőtti nagyüzem+ Kovászos uborka minőségellenőrzése

Erről majdnem el is feledkeztem írni.



Kovászoltam a nyáron káposztát, tököt és uborkát is, ebből az utóbbiból többször is, mégis ez maradt ki a beírások közül.
Most szerdán délelőtt olyan szépen sütött a nap, hogy hirtelen felindulásból vettem uborkát, hogy még utoljára egyet savanyítok a szép időben...ami addig tartott, amíg az uborkára ráöntöttem a sós vizet, és kitettem a kertbe.
Talán ha 2 órát ha kint volt, utána úgy lehűlt a levegő, hogy be kellett hozni. Néha picit alámelegítettem az üvegnek a tűzhelyen, néha kivittük 1-2 órára melegedni, de jelentem: ebéd után leszűrtem, megkóstoltam, és szerencsére finom lett!

Vasárnap délelőtti nagyüzem III. - Rakott krumpli

...ahogy én csinálom:)

Héjában megfőzök másfél kilónyi krumplit, főzök 6 darab 10 perces tojást, felvágok 25 dekányi vékony kolbászt szeletekre. Egy kislábosban felolvasztok 3 dekányi vajat vagy margarint, hozzáteszek 1 nagy doboz tejfölt, összekeverem (tulajdonképpen próbálok házi jellegű zsírosabb tejfölt összehozni, hogy majd sütésnél olvadjon a lötty, ne egy kupacban száradjon a krumplidarabok között). Öntök hozzá fél liternyi tejet, összekavarom, sózom-borsozom, míg jó ízű nem lesz. Lehet tenni ilyenkor még hozzá sajtot, ételízesítőt, egyéb fűszereket, ki mit szeret.




Egy nagy tepsit kizsírozok. Az aljára a fele főtt krumplit karikázom, sózom, borsozom, majorannázom. Erre mennek a tojáskarikák és a kolbászok. Rákerül a többi krumpli, újra só, bors, majoranna. A tetejére mennek az elmaradhatalan szalonnacsíkok. Ráöntöm a tejes-tejfölös masszát, és 200 fokos sütőben kb. fél órát sütöm.


Jó étvágyat!

Vasárnap délelőtti nagyüzem II. - Gyümölcsös csirkedarabok rizzsel

A mélyhűtőben volt 3 egész csirke, üres hely alig, ezért nyilvánvaló volt, hogy abból kellene valamit főzni. A gyerek meglépő módon valami gyümölcsös húst kívánt, ami nagyon ritkán szokott előfordulni, pedig én nagyon szeretem. Úgyhogy gyorsan kaptam az alkalmon, míg meg nem gondolja magát.

A csirkecombokat, a kicsontozott mellet és a szárnyakat kicsit besóztam, és összekevertem gyros páckeverékkel, és kicsit állni hagytam. Elővettem egy kerámiatálat, icipicit kizsíroztam az alját és oldalát, beletettem a fűszeres husidarabokat. Elővettem 2 nagy almát (legközelebb legalább 3-4 darabot fogok tenni, mert kicsit kevés lett), lehámoztam, 8 fele vágtam. Volt egy mangóm, azt kisebb darabokra szeltem, és 1 fürt szőlőt tettem még hozzá. A gyümölcsöket enyhén sóztam, borsoztam, és a hús közé kevertem. 1 decinyi vizet töltöttem a tálba, letakartam fóliáva, és ment a sütőbe.



Bolti csirkénél kb. 40-50 perc kell, amíg megpuhul, ez kicsit korosabb állat volt, így még rá kellett húzni pluszban fél órát. Utána levettem a fóliát, hozzáöntöttem 1 deci tejszínt, és visszatettem a sütőbe pirítani 15 percet, míg egy kis színt kapott.
Párolt rizzsel ettük, nagyon finom lett.


Vasárnap délelőtti nagyüzem I. - Dán kuglóf négyszögesítve

Amikor indul az egyetemi-főiskolai szezon, akkor vasárnap délelőtt nagyüzem van a konyhában; hol egy, hol két gyerek utazik vissza délután Pestre, így aztán a gondoskodó szülő sütni-főzni indul a konyhába. Általában készül süti, a vasárnapi menü, pluszban még valami egytálétel vagy pedig főzelék husival, amit el tudnak vinni a gyerekek magukkal.
Így alakult a mai nap is. Reggel a sütivel indítottam, a dán kuglóf volt a kiszemelt, de mivel több dolog várt a sütőre, és a kuglóf forma számomra mindig tartogat meglepetéseket, így átváltottam egy 30x20-as tepsire, és abban sütöttem. Finom, vastag, puha tésztája lesz így is, reggelire tejhez vagy kakaóhoz is kitűnő, de csak úgy eszegetni is jó.

Hozzávalók:

5 tojássárgája, 25 dkg cukor, 1 dl olaj, 1 dl víz, 25 dkg liszt, 1 sütőpor, 5 tojás fehérjéből vert kemény hab, 1 lapos evőkanál kakaópor

Kimérem a lisztet, hozzászitálom a sütőport, és alaposan összekeverem. A tojásfehérjéket egy tálban felverem. A tojássárgákat keverőtálba teszem, hozzáöntöm a vizet, és elindítom a keverőt. 5 dekánként hozzáteszem a cukrot, és addig keverem, amíg jó habos lesz. Akkor hozzácsurgatom vékony sugárban az olajat, ezt is jól elkevertetem a géppel, majd leállítom, és kézi keverésre váltok. Jön hozzá a sütőporos liszt, majd végül a felvert habot adom hozzá óvatosan.
Egy kizsírozott-lisztezett tepsibe teszem kb a felét (kicsit megdöntöm a tepsit, hogy az egyik végébe csurogjon a nagyobb része. Azután a maradék tésztához hozzászitálom a kakaóport, és a tepsi másik sarkához próbálom irányítani, aztán villával kicsit belekavarok, így szép mintás lesz.
180 fokos sütőben 40-45 percig sütöm, alsó-felső lángon. Félidőben le szoktam takarni a tetejét egy lappal, hogy ne barnuljon túl a teteje.


Most még pluszban ment hozzá 2 nagy alma kis darabokra vágva, citromozva és fahéjjal kicsit megszórva, és 1 marék megmosott mazsola. Ezt akkor tettem hozzá, miután a lisztet már elkevertem a tésztában. Ezenkívül volt, amikor csokimáz került a tetejére, volt olyan is, hogy egy csomó narancshéj került bele és víz egy része helyett narancslé...úgyhogy lehet variálni is!

/ Alchri receptje az Nlc fórumról/

Fokhagymás-sajtos csiga

Az utóbbi időkben kevesebb sütit sütöttem, mint régebben, hátha fogynánk is egy kicsit.
Ma viszont rám jött a süthetnék, valami sósat kívántam, mondván a jövő heti névnapi bulira csinálok egy próbasütést... Jó sikerült, kb. 1 órája vettem ki a sütőből, és 7 szem van belőle. igaz, vendégünk is jött az öcsém személyében (2 láda almával együtt), aki 2 falat között megjegyezte, hogy ugye máskor is sütök ilyet?!

Hozzávalók a tésztához:

2,2 dl tej
2 dkg élesztő (nekem most 11 g volt)
35 dkg liszt
1 teáskanál só
50 ml étolaj

Hozzávalók a töltelékhez:

13 dkg margarin
1 tojássárga
7 dkg reszelt sajt (lehetne turbózni füstölttel)
4 nagy gerezd reszelt fokhagyma
kevés só

A tetejére: tojásfehérje megkenni és valamilyen mag a szóráshoz

Kelt tésztát készítünk, és hagyjuk duplájára kelni, kb. 1 órát. Amíg kel, addig a tölteléknek valókat összedolgozzuk.
A tésztát kicsit átgyúrjuk, 3 részre osztjuk. Kb. 30x20-as téglalapokká nyújtjuk, megkenjük a töltelék harmadával és összetekerjük. 2 centis darabokra vágjuk, sütópapíros tepsire tesszük, hagyjuk még 20 percet kelni. Közben a sütőt bekapcsoljuk, a csigák tetejét megkenjük, picit sózzuk és megszórjuk a magokkal (nekem most tökmag és lenmag volt). 200 fokos sütőben 12-13 percig sütjük, hogy szép barna legyen a teteje.



Nekem most, mivel kevesebb volt az élesztőm, kelt majdnem 3 órát. Már többször teszteltem, hogy ha van időm, akkor nyugodtan lehet kevesebb élesztővel dolgozni, mert az idő "behozza" a hiányzó mennyiséget.
A töltelékkel egy kicsit trükköztem, az első adagra az alaptölteléket kentem, utána a többit megszórtam pluszban csípős porpaprikával, azt mondták a főkóstolók, hogy az még finomabb volt.
Ja, és legközelebb dupla mennyiséggel indítok!

2008. szeptember 10.

Villányban jártunk

Az elmúlt hétvégén végre eljutottunk a férjemmel Villányba, amit már legalább 2 éve terveztünk. Nagyon jól éreztük magunkat, (majdnem) mindenhol kedves, vendégszerető emberekkel találkoztunk.

Látogatást tettünk néhány pincében, nagyon finom borokat kóstoltunk, jó ízű ételeket ettünk. Sajnos nem mindig volt nálunk fényképezőgép, így csak néhány dolgot tudok megmutatni. Azt előre vetíteném, hogy nem vagyok borszakértő, így csak az ízlésemnek megfelelően tudok róluk véleményt alkotni.

Az első fénykép a Vylyan Pincészetben készült, amely pont most kapta meg az "Év Pincészete" címet.
Itt kóstoltam 2007-es chardonnay-t, ami nekem a környékben kóstolt chardonnay-k közül a legjobban ízlett.



A következő fénykép a Bock pince előtt készült, itt nekem a Cabernet Franc ízlett a legjobban.



Sajnos nem készült fénykép a Maul pincénél.
Nagyon kedvesek voltak, itt vacsoráztunk kétszer is. Náluk most csütörtökönként torkos csütörtök van, féláron lehet vacsorázni. A vörösboros báránycsülök igazi gasztronómiai élmény volt számomra. Nagyon jól hangzó borválogatást is kínálnak jelenleg, amit próbáltunk belőle, az nekünk ízlett.

Jártunk még Gere Tamásnál is, nagyon jóízű rozé bor maradt meg onnan az emlékezetemben.

A következő kép a Harkányi strand körüli piacon készült. Olyan mesteri kompozíciók voltak a savanyúságos üvegekben, hogy a férjem rögtön elővette a fényképezőgépet.



Nagyon jól éreztük magunkat, és arra jutottunk, hogy a 3 nap elég is volt arra, hogy a környéket felfedezzük magunknak. Az pedig külön jó, hogy most volt hová lejegyezni az élményeket.

LinkWithin

Related Posts Widget for Blogs by LinkWithin