2009. március 31.

Romantikus vacsora II. - előétel


Amikor anno romantikus vacsora volt a VKF-kiírás, akkor azt írtam, nem ez volt az utolsó... Mégis mostanáig kellett várni, hogy megvalósuljon egy szülinap alkalmából. Azt viszont el el kell ismerjem, sokkal rutinosabban vágtam neki a dolognak, mint az első alkalommal. Már tudtam, milyen szempontokat kell figyelembe venni, és hogy nem is olyan nagy dolog egy ilyet megszervezni...

Az előételt teljesen a hűtő, a kamra és a tavasz előszele határozta meg. Volt ugye a pácolt sajtom, vannak már (igaz, hogy melegházi, de nem bírom tovább, hogy egyáltalán ne vegyek belőle!) tavaszi zöldségek, ebből lett összerakva egy tányérnyi ötletszerűen.

Hozzávalók 2 személyre:

Néhány szem friss sajt, dióbél, szeletelt retek, félbevágott koktélparadicsom, felvágott újhagyma zöldje
só, (narancsos) balzsamecetkrém, balzsamecet

Az elsőként leírt hozzávalókat két tányérra tettem, picit megsóztam, tettem néhány balzsamecetkrém-pöttyöt és 3-3 spricc balzsamecetet. A pácolt sajt olajával együtt (ami ugye jött a sajttal együtt) mennyei öntetet alkottak, és 5 perc munka volt vele.
Nagyon finom volt!

2009. március 30.

Narancsos-mogyorós korongok a SegítSüti keretében


Bő 1 hónappal ezelőtt lázas szervezkedésbe csöppentem bele, ami Nemisbéka fejéből pattant ki; 25 "gasztroanyával" együtt gondolkoztam bőszen és nagy örömmel, hogy mi legyen az a süti, amit licitre ajánlhatnék fel. A befolyt pénzből a Lea Anyaotthon számára szükséges holmikat fogunk vásárolni, amivel kicsit könnyebbé tehetjük - veletek együtt, a ti segítségetekkel - az életüket. Az akcióról bővebben itt olvashattok.

A leírt adag süteményre 1000 Ft a kezdő licit, április 2-án éjfélig lehet megtenni a téteket, a megjegyzéseknél lehet beírni az ajánlatot. Aki a legtöbbet ígéri, azzal a "katakonyha kukac gmail pont com" címen megbeszéljük az átadás-átvétel körülményeit. Békéscsaba körzetében személyesen tudom átadni, de postán is küldhető kekszet választottam. Természetesen friss adagot kap a nyertes, az itt fényképezett darabok már régen a család és barátok gyomrába kerültek...


Hozzávalók:

A tésztához: 300 g finomliszt, 200 g margarin, 100 g porcukor, 2 tojássárga, 2 narancs reszelt héja, 1 evőkanál tejföl, pici só

A krémhez: 40 g hámozott mogyoró, 150 g nutella

A mázhoz: 50 g jó minőségű étcsokoládé, 1 evőkanál étolaj, fél tojásfehérje, 6 dkg porcukor, 1 kávéskanál narancslé vagy narancslikőr

Először a tésztát készítettem el. A liszthez tettem a sót, a narancshéjat és a porcukrot ,gyors mozdulatokkal összemorzsoltam a hideg margarinnal. A tojássárga került bele, valamint annyi tejföl, hogy cipóvá lehessen összegyúrni. Egy edénykébe tettem, folpackot borítottam a tetejére, hűtőbe tettem néhány órára (minimum 1 óra kell neki).
Nyújtódeszkán lisztes felületen kb. 3 mm-esre nyújtottam, és 6 cm-es formával korongokat szúrtam ki belőle. Sütőpapíros tepsire tettem, 180 fokos sütőben kb. 15 percig sütöttem.

A krémhez a héjától megfosztott mogyorót egy serpenyőben kicsit megpirítottam, kissé szemcsésre aprítottam. A nutellát mikróban egy kicsit megmelegítettem, beletettem a mogyorót. 2-2 korongot összeragasztottam a mogyorós krémmel.

A tojásfehérjét a porcukorral és a likőrrel sűrű krémmé kevertem. A csokit mikróban folyóssá melegítettem, hozzákevertem az olajat. A sütik egyik felének a tetejét csokimázzal kentem meg, kicsi cukormázpöttyök kerültek a tetejére, és egy kés hegyével belefirkáltam. A többi sütemény inverz módon a cukormáz-csokis pötty bevonatot kapta.


/Lajos Mari receptje nyomán a Nők Lapjából/

2009. március 24.

Friss és pácolt sajt joghurtból



Engem is elért a sajtkészítési láz. Tulajdonképpen már régóta tervezgettem, de talán Napmátkánál éreztem meg, hogy most már akkor nekem is kell, méghozzá nagyon gyorsan!

Vásároltam a Bocimobiltól erre a célra 2 liter házitejet, amiből joghurtot készítettem (ezt majd később dokumentálom, de muszáj lesz még egy próbát csináljak, hogy tényleg működik-e így a dolog). Ezután 3 napig csöpögtettem a hűtő aljában, amíg jó sűrű lett. Akkor icipici sóval, chilipaprika darabokkal és pár szem durvára vágott dióval átgyúrtam kicsit, és konyharuhába becsomagolva csücsült még 3 napig addigi helyén, prés alatt.

Tegnap este késznek nyilváníttatott; kb. 40 dkg sajt lett belőle. Harmadrészét rögtön megettük, a többit egy üvegbe tettem, olívaolaj, tarkabors szemek, 4 gerezd fokhagyma és néhány rozmaringlevél kíséretében. És akkor most újabb várakozás és vágyakozás kezdődik...



Egy rövid, kb. 1 hetes blogszünet kezdődik nálam, akkor remélem, néhány új dologgal jövök.

2009. március 23.

Halpogácsa


Múltkorában Anci oldalán jártam, nagyon megkívántam nála a halpogácsákat. Krumplival, citrommal, fűszerekkel....ez az én világom és ízlésem is. A kisebbik gyermekemmel - aki nem igazán szereti a halat, de legalább szeretné szeretni (mint én a spenótot, csak egy kicsivel jobban áll ezügyben nálam) - megegyeztünk, hogy ez lesz a vasárnapi ebéd. Igazán jóízű volt, viszont legközelebb még bátrabban fogom fűszerezni.

Hozzávalók:

50 dkg tőkehal, kb. 50 dkg krumpli, fél citrom, 1 tojás, petrezselyemzöld, só, bors, chilipaprika, kb. 2 lapos evőkanálnyi zsemlemorzsa, olaj a sütéshez

A megtisztított krumplit darabokra vágva megfőztem sós vízben, összetörtem, kihűtöttem. A tőkehal darabokat 2-3 darabra vágtam, kicsit megsóztam, kevés vízzel félpuhára pároltam, összetörtem, kihűtöttem, összekevertem a krumplival. Hozzáütöttem egy egész tojást, tettem hozzá apróra vágott petrezselymet, sót, borsot, chilipaprikát, a citrom reszelt héját és kb. 1 evőkanálnyi levét, valamint annyi zsemlemorzsát, hogy kicsit összetartóbb legyen a massza, és összedolgoztam.
Egy serpenyőben jó ujjnyi magasságú olajat forrósítottam, és mindkét oldalát pirosasbarnásra sütöttem.
Tálaláskor még citromot csepegtettünk a tetejére.

2009. március 21.

Serpenyős tarja


Ez eredetileg római tálas étel. Mostanában különféle okok miatt hétvégén nagyobb adagok készülnek, és sajnos az nem fér el benne, ezért kényszerültem picit átdolgozni tepsis kiadásra; így is teljesen perfekt lett.
Igazi egytálétel. Az ember lánya összeállítja, azután semmi cicó, készen lehet kivenni a sütőből, és nagyon finom.

Sajnos a nagy rohanás miatt a kész kép lemaradt:( Azért gondolom, el tudtok képzelni 1-2 darab husit egy adag szósszerű bevonatos krumplival...

Hozzávalók:
6 nagy szelet (nálam csontos) tarja, bő 2 kg krumpli, 2 nagy evőkanál liszt, 1 púpos kávéskanál só, 1 kávéskanál pirospaprika, 1 mokkáskanál csípős pirospaprika, 1 mokkáskanálnyi törött bors, 2 nagy fej vöröshagyma, 5-6 gerezd zúzott fokhagyma, 2 dl tejföl, 2 dl tej, 1 evőkanál olaj, vegeta

Egy nagy tepsit kicsit kizsíroztam, a húsokat 2-3 felé vágtam. A megtisztított krumplit félszeletekre vágtam és beleborítottam a tepsibe, hozzátettem a karikára vágott vöröshagyma és a fokhagyma 3/4 részét. Sóztam, kézzel lazán összekevertem, elsimítottam a tepsiben.
A lisztet, a kimért adag sót, a borsot és a paprikákat egy fóliadarabon összekevertem, a húsok mindkét oldalát belemártottam, és egy tányérra tettem őket. A maradék lisztes keveréket elosztottam a krumpli tetején. Rásorakoztattam a húsdarabokat, tetejére mentek a maradék hagymák.
Összekevertem a tejfölt, a tejet, az olajat és a vegetát, rálocsoltam a tepsi tetejére. Ezután a tepsi szélén öntöttem még annyi vizet hozzá, hogy a folyadékok szintje majdnem elérje a krumpli tetejének magasságát, és gondosan lefóliáztam.
175 fokos légkeveréses sütőbe tettem, kb. másfél órát sült, míg a hús puha lett. Akkor levettem a fóliát, pirosra sütöttem a tetejét.

2009. március 19.

Sajtos kifli hirtelen felindulásból...



Tegnap délután Ízbolygónál vendégeskedtem - sajnos csak virtuálisan -, és megláttam a kifliket nála. Több se kellett nekem; mivel extra összetevője nem volt, már tettem is az élesztőt a tejbe...

Fél adagot készítettem kettőnknek. A tésztát ez eredeti hozzávalók szerint dagasztottam, annyi kivétellel, hogy -jó szokásom szerint - 3 féle lisztet kevertem: pár deka teljes kiőrlésű lett benne, a többi nagyjából fele-fele arányban kenyérliszt és finomliszt.
Félúton azért kicsit változtattam. Eszembe jutott, hogy a múlt héten voltunk a Tescóban (nem igazán szeretem, ezért ritkán megyek), és megdöbbenve láttam, hogy egy sajtos kifli már majdnem 100 Ft. Ez bekattant, amikor nyújtottam a tésztáját, így reszeltem sajtot a kifli feltekerése előtt is a tésztára. Tekerés után tepsire tettem, 20 percet hagytam pihenni, majd megkentem tejföllel, kicsit megsóztam, egy csomó sajtot reszeltem a tetejére.
200 fokos sütőben 30 percet sültek. Nagyon finom lett, szerintem a kacsazsír nagyon jót tett neki!
ÍB, köszi a receptet!

2009. március 16.

Ajándék só


Gasztroajándékot kaptam...na jó, kicsit irányított volt a dolog:) Szeretnélek kérdezni benneteket, ti mire használjátok ezeket a legszívesebben?

A fior si sale szerintem ugyanaz, mint a fleur de sel; ezt jól gondolom? Még nem bontottam ki, mert olyan szép a csomagolása is. Ez a rózsaszín Himalaya só meg egyszerűen gyönyörű! Láttam már néhány helyen, hogy használjátok ebbe-abba, de hátha van tapasztalatok, hogy milyen ételekbe érdemes beletenni őket, és esetleg mi az, amibe nem?

2009. március 14.

Kókuszos rózsamuffin

Étteremalakítást rendelt a miner.hu, ezért most így kezdem a posztot... én most már tudom, mit jelent, hátha így más is fogja tudni.

A múlt héten kinéztem Ancsikánál a Stahl-féle kókuszos muffint. Vasárnap reggel kellett gyorsan valami sütit sütni. Anyósomnak szokott tetszeni a muffin, neki szántam, így rohantam a konyhába a tettek mezejére. Tudtam, hogy pont annyi tojásfehérjém van összegyűjtve a hűtőben, és nemrég vásároltam egy kis csomag kókusztejport is. Elővettem mindent a helyéről, de gyanús lett a tejpor súlya...mindössze 3 dkg volt már csak benne a 10 helyett. Ekkor már nem lehetett megállítani, hiszen a muffin köztudottan simán elbírja a változtatásokat; liszt került bele a többi kókusztejpor helyett. Nem tudom, milyen lehet csak tömény kókusszal, de hogy így is nagyon finom lett, az biztos!

Hozzávalók:

7 dkg vaj, 4 tojás fehérje, 15 dkg porcukor, 10 dkg kókusztejpor (helyett nálam 3 dkg kókusztejpor, 7 dkg liszt), 10 dkg kókuszreszelék, 1 (zöld)citrom leve és héja, pici só

A vajat megolvasztottam, félretettem. A tojásfehérjékből habot vertem. A lisztet, cukrot, tejport, a kókuszreszeléket, a reszelt citromhéjat és a sót összekevertem, hozzáöntöttem a vajat, belekevertem a fehérjehabot.
A szilikonos muffinsütőmbe kanalaztam - kb. csak a feléig lettek tele a lyukak, elosztottam 12 felé -, és 200 fokos alsó-felső sütésre tettem be sülni.
20 percet írt a recept, de nekem az alja (lehet, hogy a rózsaforma miatt) nem sült át, így a legalsó sínre tettem a sütőbe, és letakarva a tetejét légkeverés 180 fokon sütöttem még 6 percig.

2009. március 13.

Céklás gombafasírt


Még most melegében leírom. Most mondom, nem teljesen tökéletes, viszont nagyon-nagyon finom! Történt, hogy tegnap piacon jártam, és összeakadtam egy szép rózsa laskagombával. Kitaláltam, hogy fasírt lesz belőle, kis reszelt sárgarépával felturbózva. Ma amikor kinyitottam a zöldségtartós dobozkámat, a tetején találtam egy darab pucolt céklát. Azonnal megmásítottam a tervemet, azt reszeltem a gombához. A következőben leírtak szerint készítettem el, de nem mindegyik maradt egyben (mondjuk több maradt épen hál' istennek...). Kérdezném azokat, akik sokszor készítenek ilyesmit, mit kellett volna még tegyek bele illetve vele?

Nekem is akadnak tippjeim:
1. gombát összevágás helyett aprítani kellett volna (és akkor nem darabos, kevésbé hullik szét)
2. egy kis lisztet is kellett volna beletenni még

Akkor jöjjön a leírás. Hozzávalók:

35 dkg laskagomba, egy közepes cékla, 1 közepes lilahagyma, 1 tojás, 2 kis szelet szikkadt kenyér, só, bors, chilipaprika, kakukkfű, szárított korianderlevél (mert nem volt itthon petrezselyem), icipici őrölt kömény, 1-2 kanál olaj
A bundájához: egy maroknyi tökmag, 2 maroknyi zsemlemorzsa, olaj a sütéshez
Kence: tejföl, só, bors, chilipor

A gombát mindenestől késsel kis darabokra vágtam, a céklát lereszeltem, a lilahagymát apróra vágtam, a kenyeret aprítógéppel morzsásra őröltem.
Az olajat felforrósította, a hagymát üvegesre pirítottam. Hozzátettem a gombát és a céklát, átkevergettem, rászórtam a fűszereket, és addig hagytam közepes tűzön időnként átkavargatva, amíg a nagyja leve elpárolgott. Hűlni hagytam.
Egy tálban összedolgoztam a tojással és a kenyérmorzsával, utánaízesítettem még kicsi sóval és borssal, kb. 20 percig hagytam összeállni.


Közben az aprítógépbe tettem a tökmagot, durvára vágattam, összekevertem a zsemlemorzsával.
A masszából jó evőkanálnyi adagokat vettem ki a kezemmel, lapos gombóccá formázgattam, majd beleforgattam a tökmagos morzsába.


Közepes lángon mindkét oldalán barnásra sütöttem, a forgatásnál lapátot használtam.

A kencével meglocsoltam, azzal ettem.

2009. március 12.

Téli gyümölcssaláta


Írtam már róla, hogy Tintaleves Esztertől kaptam egy Gordon Ramsay receptes füzetecskét. Már az első átlapozás alkalmával beleszerettem az úgynevezett őszi gyümölcssalátába, ami nevezetesen egy szilva-alma-körte saláta, kicsit szokatlan ízesítéssel.
Hogy érthető legyen a történet, leírom nagyvonalakban, mit kellett volna eredetileg csinálnom: a gyümölcsöket héjastól nagyobb darabokra vágni, leönteni forró sziruppal, és abban állni hagyni 30 percig.

A salátát a gyerekek hétvégi hazaérkezésére időzítettem volna, de történt egy kis malőr; a leírás kifejezetten kérte, hogy minden gyümölcs érett legyen, az én körtéim (és tulajdonképpen az alma is) olyan kemény volt bő 1 hét elteltével is, ahelyett, hogy szépen megértek volna nekem, hogy esélytelen volt az eredeti formában elkészíteni. A szilva persze eleve nem volt adott (jó-jó, lehet, hogy kaptam volna a multiban, de azt én nem vagyok hajlandó megvenni ilyenkor, ráadásul horror áron), ezért úgy terveztem, hogy eleve téliesítem a salátát; aszalt szilvát fogok a szirupban megfőzni, azzal fogom helyettesíteni. Az éretlen gyümölcsökkel aztán bukott még a többi része is az eredeti receptnek. Elkészült egy "butított" változat, de nagy siker lett, különösen a lányomnál és nálam.

Hozzávaló gyümölcsök:

8 szem aszalt szilva kimagozva-félbevágva (3-4 friss helyett), 1 hatalmas zöld alma (1 zöld és 1 piros helyett), 2 körte

Hozzávalók a sziruphoz:

1 vaníliarúd felhasítva, a magok kikaparva, 1 ánizsmag (ez nálam kimaradt, nem szeretem), fél teáskanál koriandermag, friss kakukkfű ágak (helyett fél teáskanál szárított), 3 cm friss gyömbér vékony szeletekre vágva (ezt a centit nem igazán értem, hol kéne mérni, na ezzel nem fukarkodtam, mert imádom!), 100 g porcukor, 100 ml víz, + önhatalmúlag 1 icipici só, mert szerintem mindenbe kell és a végén 2 evőkanál citromlé, mert ettől lett nekem kerek...

Először elkészítettem a szirupot. A vízbe tettem az összes többi hozzávalót, nagylángra tettem, míg a cukor el nem olvadt.
Ekkor beletettem a szilvát, kislángra tettem. Ennek kellett volna nagyjából 10 percig pöntyögni, mikor ráönthettem volna a gyümölcsökre, de itt volt az a pillanat, mikor rájöttem, hogy még szétvágni is nehéz a körtét és az almát... Gyorsan döntöttem, meghámoztam és kis darabokra vágtam az egészet. Beletettem a szirupba az egész halmot, és nagyjából 5 percig főztem, amíg még roppanósak voltak. (Itt mikor kóstoltam, akkor került bele a citromlé...). Hűlni hagytam, ebéd után ez volt a desszert. Ami meg megmaradt, később maga volt a mennyország...
Nagyon finom! /Mr. Ramsay, bocsi.../

Láttátok már egyébként, hogy van a séf úrról egy magyar nyelvű oldal is? Meg hogy "csak" Prágáig kéne mennünk, hogy az ő éttermében vacsorázzunk?

2009. március 8.

Görög kókuszszeletek


Amit most beírok, az finoman szólva nem egy fogyókúrás süti...sőt egyenesen kalóriabomba. Úgy készült el, hogy rendesen végig sem olvastam a receptet, csak már amikor félig megvolt, akkor döbbentem rá, hogy mit is fogunk a végén megenni. Amikor már tisztában voltam a dologgal, akkor dohogtam magamban, hogy ez majdnem olyan, mint a Stahl-féle görög citromos sütemény, ami kb. 2 évvel ezelőtt valamiért nem is igazán sikerült, és rajtam kívül nem akart belőle enni senki...ez úgy mindjárt padlóra tett. Ez viszont a végén olyasmi ízű lett, mint a Bounty csoki...a lányom lelkesen vitte magával a nagyobbik részét, a kisebbiket pedig én vállaltam be.

Persze utólag megint csak az derült ki, hogy az eredeti recept (nekem) nem stimmel, úgyhogy vagy már akkor változtattam rajta, vagy utólag derült ki, hogy valamiből kevesebb-több kell. Ide már az én változatomat írom le.

Hozzávalók a tésztához:

7,5 dkg liszt, 5 dkg búzadara, 1 evőkanál sütőpor, 10 dkg kókuszreszelék, 7,5 dkg puha vaj, 4 evőkanál cukor, 2 tojás, 75 ml tej, 1 citrom reszelt héja, pici só

Hozzávalók a sziruphoz:

2 dl víz, 20 dkg cukor, 2 evőkanál citromlé

Extra a végén: 3 evőkanál kókuszreszelék+1 kávéskanál fahéj összekeverve

A tojásokat válasszuk ketté, a fehérjéket csöpp sóval verjük kemény habbá.
Keverjük össze a lisztet, a sütőport, a búzadarát, a kókuszreszeléket, reszeljük hozzá a citrom héját. Egy másik, nagyobb edényben verjük habosra a tojások sárgáját a cukorral, után adjuk hozzá a vajat is, míg sűrű masszát nem kapunk. Állandó keverés mellett adjuk hozzá kanalanként felváltva a lisztes keveréket és a tejet is apránként, amíg tart belőlük. Ekkor adjuk hozzá finoman a fehérjehabot.
Egy kis tepsit (az enyém 18x26 cm-es) vajazzunk ki, öntsük bele a tésztát, és 175 fokos sütőben süssük készre, nekem ez 1 óra 20 percig tartott (a könyv szerint 3 óra...).
Közben a sziruphoz a vizet keverjük el a cukorral, forraljuk fel. 5 perc forralás után tegyük bele a citromlevet, forraljuk még 2 percig, majd hűtsük ki.
A megsült tésztát borítsuk deszkára, kihűlés után vágjuk kockákra (rombusz volt írva, de letöredezett a sarkuk utána, látszik is a képen...), 4x6=24 darab lesz belőle. A kockákat öntsük le sziruppal, forgassuk meg és hagyjuk kicsit állni benne.
Szórjuk meg a végén az extra hozzávalókkal, hagyjuk száradni 2-3 órát.

/Forrás: Bártfai Laci bácsi süteményes könyve alapján/

2009. március 7.

Gyufa tészta


Olyat csináltam, amit még sosem (ez utóbbira nem vagyok túl büszke): tésztát gyúrtam. Nemrégiben Duende oldalán irigyeltem meg a házi tésztát, és mivel a forrásunk sajnos úgy tűnik, kiapadóban van, kénytelen vagyok rávenni magamat a dologra. A probléma ott kezdődik, hogy az utóbbi időben rászoktam a durum tésztákra, jobban ízlenek, mint a tojásosok. Nem néztem még utána, hogy felénk merre árulnak durumlisztet, ezért úgy gondoltam, hogy legalább a tojássárgát kihagyom, és fehérjével fogom készíteni. Elkészült az, amelyik szerintem a legegyszerűbb, a gyufa tészta. Ezt nem kell annyira vékonyra nyújtani, mint a többit, gyorsan kész is lett. A fele egy pörkölt köreteként végezte, a többi pedig már szárazon figyel a kamrában.

Hozzávalók:

30 dkg liszt, 2 tojásfehérje, kb. 1 dl víz, pici só

A lisztből a fehérjével, a vízzel és a sóval rugalmas tésztát gyúrtam. 15 percet letakarva pihentettem. Akkor 4 gombócot készítettem belőle, és sorban az összeset lisztes deszkán kb. 1 mm-es vastag téglalappá nyújtottam.


Ekkor a deszkán 20 percet pihentettem újra, és jól meglisztezve a rövidebb oldalán kettévágva egymásra borítottam egyet-egyet, és késsel kb. 2 mm-esre vágtam.


Kettőt hagytam még egy jó félórát a deszkán, azt már könnyebben tudtam felvágni, jobban megszikkadtak.
Az első felét forrásban lévő sós vízben pár perc alatt megfőztem, leszűrtem; meg is etttük, megelégedéssel.

2009. március 6.

Piszkos tészta


Ez a tészta nagymamám konyhájából való; úgy látszik, öregszem, kezdem összeszedni a régi és hagyományos ételeket, hogy el ne felejtsük. Rém egyszerű, rövid idő alatt összerakható étel, és aki szereti a szilvalekvárt, az nem csalódik benne.

Hozzávalók 4 személyre:

30 dkg metélt tészta, 4 dl-nyi folyós szilvalekvár, 8 púpos evőkanál zsemlemorzsa, 4 evőkanál olaj, só, porcukor

A tésztát feltesszük főzni.
Közben az olajat felforrósítjuk, a zsemlemorzsát pici sóval aranysárgára pirítjuk benne (a legjobb eredményt akkor érjük el, ha szikkadt kenyérből kézzel morzsolunk morzsát, úgy a legfinomabb...).
A szilvalekvárt, ha nagyon sűrű, kis vízzel felfőzzük.
A morzsára szedjük a tésztát, összekeverjük. Tányérra szedjük, mindenki annyi lekvárt tesz rá, amennyit szeretne, és ott összekeverjük. A fekete lekvártól "piszkos" lesz:)
Egy kis porcukorral meghintjük, és kész!

2009. március 1.

VKF XXIII. - Bara'zik - arab szezámmagos keksz


Ez egy internetről ősrégen elmentett recept; bicsi-bocsi, de nem tudom, kié. Eddig még nem is készült el, de a VKF alkalmat adott rá, én pedig indultam a konyhába, amúgy is nagyon sütögetős kedvemben voltam a hétvégén.

A tésztához: 4 ek cukor, 6 dkg vaj, 1 tojás, 1/2 tk fehérborecet, 14 dkg teljes kiőrlésű liszt es simaliszt kevereke, csipet só, 1/3 tk sütőpor

A mázhoz: 1 tojásfehérje, 1 ek méz, 3/4 csésze szezámmag (előtte száraz serpenyőben enyhén megpirítva, majd kihűtve) 3/4 csésze durvára vágott pisztácia (boltban csak héjasan lehet kapni, ehhez a mennyiséghez kb 2 db 80 g-os csomaggal kell). Én a pisztácia helyett diót használtam.

A cukrot és a lágy vajat fakanállal összedolgozzuk, majd a többi hozzávalóval gyorsan tésztát gyúrunk. Hűtőben hagyjuk pihenni egy órát.
Ezután a tésztából 24 egyforma gombócot készítünk (ezt úgy lehet a legegyszerűbben, hogy 3 egyenlő részre vágjuk, minden részt 8 részre vágunk). Minden gombócot egy pohár aljával 6 cm átmérőjű koronggá lapítunk. (Na ez érdekes volt, mert ragadt mindenhová, a pohárhoz és a deszkához is, ezért inkább két nedves kezem között lapítgattam...) A korongokat belemártjuk a tojásfehérje-méz keverékébe, majd egyik felét a szezámmagba, a másik felét a pisztáciába (ill. jelen esetben a dióba) nyomjuk.
Sütőpapírral bélelt tepsibe tesszük úgy, hogy a pisztáciás fele legyen alul. Előmelegített sütőben mérsékelten meleg hőfokon (alsó-felső sütésen, 170 fok) világos aranyszínűre sütjük, nálam 17 perc alatt sült. Pont egy tepsi sütemény lett belőle.
Azt írták róla, hogy lezárt dobozban hetekig eláll. Nem tudjuk, mert gyorsan elfogyott!

VKF XXIII. - Magos tallér


Grenadine nagyon jó témát dobott fel, köszönet neki érte! Mi elég sok olajos magvat használunk, de érdekes módon a legtöbbet süteményre vagy süteményben, legyen az sós vagy édes. Ezért azonnal ez a süti kattant be legelőször, még az kiírás elolvasása pillanatában. Ebben mindjárt 3 féle is található: szezámmag, lenmag és dió.
A szezámmagról itt olvashatunk bővebben, a lenmagról itt, a dióról pedig itt.

Ezt a receptet egy nagyon régi Magyar Konyha újságban olvastam. Sokszor sütöttem gyerekek névnapjára, jó kis elvivős sütemény, ráadásul viszonylagosan egészséges és finom is. Kicsit átalakult időközben, még kevesebb cukor kerül már bele, és a szezámmag megpirítása is utólag került bele, mert így karakteresebb íze van.

Nézzük akkor, mit rejt ez a "csúnya, de finom" keksz.

Hozzávalók:

2 tojás sárgája 4 dkg szezámmag, 4 dkg lenmag, 27,5 dkg finomliszt, 1 mokkáskanál só, 10 dkg cukor, 1 csomag vaníliás cukor, 18 dkg margarin (vaj), 1 mokkáskanál sütőpor (ha véletlenül nem állna össze, akkor egy kicsi tejfölt tegyünk még hozzá)
A hempergetéshez 1 tojásfehérje, 5 dkg kristálycukor, 5 dkg vágott dió vagy mandula

A szezámmagot szárazon kissé megpirítjuk egy serpenyőben. A tojást szétválasztjuk, a magokat a liszttel, a sütőporral és a sóval összekeverjük, a tojássárgákat és a többi hozzávalót beletéve tésztává gyúrjuk. Elég érdekes állaga van a rengeteg mag miatt, de majd a hidegben megszilárdul. A tésztát két kb. 3 cm átmérőjű rúddá formáljuk. A felvert fehérjével bekenjük az oldalát, rászórjuk-odatapasztjuk a cukros-csonthéjas keveréket. Legalább 1 órára a hűtőbe tesszük.
A sütőt 200 fokra melegítjük (légkeverésest elég 180 fokra is), a rudat felvágjuk éles késsel kb. fél cm-es karikákra, a maradék fehérjével megkenjük a keksz tetejét és rászórjuk a maradék keveréket is. Sütőpapírra tesszük, kb. 15 perc alatt megsütjük.
Akkor van készen, amikor az alja kicsit sötétebb barnás lesz, de a teteje még kicsit képlékeny. Semmi gond, ez is olyan "utólag még megsül" típusú keksz.

LinkWithin

Related Posts Widget for Blogs by LinkWithin