2009. július 31.

Karalábé csőben sütve


Nincs mentségem arra, hogy miért nincs fénykép magáról az ételről... Pedig 2 nap is ettük, mert szép mennyiséget készítettem belőle; igaz ezért senki sem panaszkodott, mert tényleg nagyon finom volt. A képen a köret látható; egyszerű, párolt szarvasi rizs, semmi olasz vagy "mittudoménhonnanvaló"; ugye nincs semmi kivetnivaló benne?

A "rakottas" receptjét muszáj lejegyeznem, mert menet közben alakult ki, és biztosan lesz ismétlés belőle. Viszont egy kisebb adagot írok, 4 személyre redukálom. Ez nem kerül bele a gyors kategóriába, mert idő szükségeltetik hozzá, de garantálom, hogy megéri!

Hozzávalók:

4 közepes, zsengébb karalábé, 40 dkg darált hús, só, bors, olaj, 1 közepes hagyma, 2 duci gerezd fokhagyma, kevés csípős paprika
a besamelmártáshoz: 3 dkg vaj, 3 dkg liszt, 3 dl tej, só, bors, 1 tojás
a tetejére: 3 meghámozott paradicsom darabokra vágva, 1 ek zsemlemorzsa és némi reszelt sajt (nálam 5-6 dkg füstölt és trappista keveréke)

A karalábékat talpukra állítottam és 2-3 mm-es szeleteket vágtam belőlük. Egy jó nagy teflonserpenyőben olajat melegítettem, közepes lángon a szeleteket mindkét oldalukon átsütöttem, míg villával bele lehetett szúrni - ez olyan félpuha állapotot jelent. Amelyik készen volt, egy jénai tálra tettem. Ez egy kissé hosszadalmasabb folyamat, de közben lehet készíteni a többi alkotórészt.

Az apróra vágott hagymát egy ek. olajon megpirítottam, rátettem a darált húst (én most sertéslapockát vettem hozzá), fehéredésig kevertem. Sóztam, borsoztam, kevés csípőspaprikát vagdostam rá, kis vizet kapott, lefedve pároltam 20 percet.

A besamelhez a vajat felolvasztottam, habverővel hozzákavartam a lisztet, amikor habzott, beleöntöttem a felmelegített tejet, sóztam, borsoztam, keverések közepette sűrítettem, félretettem.

Egy közepes tepsibe csöpögtettem azt az olajat, ami a kész karalábészeletekről lecsöpögött, ezzel kikentem a tepsi alját. Rátettem egy sor sült karalábészeletet, sóztam, borsoztam. Rátettem egy adag húst, rá újból karalábé-hús-karalábé következett, a tetejére szórtam a paradicsomot. A besamelhez kevertem egy egész tojást, ráöntöttem a tepsi tartalmára. A tetejére szórtam a zsemlemorzsát, fóliával letakartam, és 20 percig sütöttem előmelegített 180 fokos légkeveréses sütőben. Akkor levettem a fóliát, megszórtam reszelt sajttal, pirosra sütöttem a tetején.

Amíg sült, bőven elkészült a köret: 1 bögre rizs-2 bögre vízzel a leírt módon (természetesen most borsó nélkül).


Tulajdonképpen meg is lehetett volna párolni a karalábét, az gyorsabb lett volna, de a sültnek egészen más íze van, szerintem megéri a macera. Olyan muszaka jellegű lesz kicsit, csak nyilván ez a zöldség soha nem lesz annyira szottyos, mint a padlizsán. A kész étel azért szaftos lett, jól illett hozzá a rizs.
Ha több készül, lehet magában is enni, úgy is finom.

2009. július 29.

Paprikás-paradicsomos-bazsalikomos spagetti


Van olyan, amikor az ember elkezd valamit főzni receptből, azután kicsit más sül ki belőle, ilyen volt tegnap is. Erre a tésztára a szülője sem ismerne rá, de csettinteni lehetett, isteni finom volt.

Hozzávalók 3-4 személyre:

3 gerezd fokhagyma (15 Ft)
6 szép lucullus paradicsom (75 Ft)
2 kápia paprika (50 Ft)
1 csokor bazsalikom (a kertből, kb. 100 Ft)
2 ek olívaolaj
1 ek balzsamecet
só, bors, pici cukor
25 dkg spagetti (120 Ft)
parmezán sajt a tetejére (kb. 150 Ft) - helyettesíthető más sajttal is

A fokhagymát és a bazsalikomot apróra, a paprikákat négy részre és szeletekre vágtam. A paradicsomoknak csak úgy natúron lehúztam a héját (szépen engedték, mert jól meg voltak érve), kimagoztam és felkockáztam őket.
Az olívaolajon a fokhagymát kicsit megpirongattam, beletettem a paprikacsíkokat, kb. 5 perc alatt roppanós puhára pároltam. Rádobtam a paradicsomot, sóztam, borsoztam, meglocsoltam a balzsamecettel, icipici cukrot raktam bele, kicsit szottyosra főztem kislángon.
Közben megfőztem a spagettit, és leszűrve, fél pohár főzőlével együtt a szószba öntöttem, összekavartam. A tányéron parmezánnal szórtuk meg.

2009. július 28.

Szilvás cobbler


Megkívántam rendesen, sorra sütötték a cobblert a bloggerek mindenféle gyümölcsből. Nálunk most a nagyszemű szilva a menő, az terem éppen. Egyénként a sült szilvának gyönyörű szép színe van, a fotót leginkább amiatt teszem fel, hogy az látsszon. Fotogénnek nem igazán nevezhető a süti, viszont az íze fantasztikus. Nálunk kicsike külső segítséggel fél nap alatt elfogyott a képen látható (nem kicsi) tepsi tartalma, pedig ez nem jellemző. Ancsikától és Trinitytől lestem alapvetően, de kicsit változtattam is rajta, ezért beírom.

Ráadásul igazán belefér a "gyors és könnyű" kategóriába. Bárki el tudja készíteni, annyira egyszerű, és az elkészítés ideje mindennel együtt 1 óra alatt van.

Hozzávalók:

60 dkg félbevágott szilva (120 Ft?)
2 ek étkezési keményítő hiányában 2 ek rétesliszt (5 Ft)
2 ek barnacukor (30 Ft)
kevés szegfűszeg és fahéj
25 dkg liszt ((28 Ft)
5 dkg cukor (10 Ft)
csipet só
1 cs sütőpor (15 Ft)
10 dkg vaj hiányában 10 dkg hideg margarin (130 Ft)
1 tojás (30 Ft)
1,5 dl tejszín (150 Ft)

(összesen nagyjából 520 Ft)

A kerámia tepsimet (28 x 18 cm-es) kicsit kikentem. Rásorakoztattam a gyümölcsöt, megszórtam a rétesliszttel, majd a cukorral és a fűszerekkel.
A 25 dkg lisztet összekevertem a cukorral, a sóval, a sütőporral. A margarint rákockáztam, az ujjaimmal összemorzsoltam. A mérőpohárba öntöttem a tejszínt, beletettem a tojást, és kis rugós fejű keverővel pillanatok alatt simává kavartam, ezután ráöntöttem a lisztes keverékre, nagyjából összedolgoztam. Egy evőkanállal adagnyi morzsagaluskákat borítottam a szilvára belőle, és megszórtam kevés barnacukorral még.
175 fokos légkeveréses sütőben 35 perc alatt lett készen. Az első adagot langyosan ettük, úgy volt a legfinomabb, de este is finom volt még.

Dinnye:)


Láttam Áginál, utána a link alapján Dolce Vitánál is. Meg láttam a mi hűtőnkben a 3 napos dinnyét, ami olyan nehezen akart fogyni, mert lehetett volna kicsit jobb is. Ezért amikor senki sem volt otthon, orvul belekockáztam a turmixgépembe az egészet. Először is elcsodálkoztam az eredményen: tudja az ember, hogy a görögdinnye legnagyobbrészt folyadék, de akkor is; teljesen ital állaga lett, a színe pedig gyönyörű! Tettem bele egy szűk kanálnyi mézet, így tökéletes lett a mi kissé tökéletlen példányunk íze is, más nem hiányzott bele. Ittam belőle két pohárnyit, teljesen jól is laktam vele.

Azt hiszem, az ilyen élményekért érdemes turmixgépet venni...

2009. július 26.

Gyors és könnyű, ráadásul igazi:)

Maxnál, Trinitynél, Vikinél és Garffykánál olvastam először, utána jöttek szépen sorban a többiek is. Nagyon jó kezdeményezésnek tartom, időhiány miatt nem írtam még róla külön posztot.

Ami a legkönnyebb rész: eddig is volt nálam expressz címke, ezt átírom a címben szereplőre, és megpróbálom a nálam majdnem lehetetlent is, vagyis kb. kiszámolni, mennyibe kerül. Nyáron ugyanis elég sok dolog származik a kertünkből vagy a szülőktől, utána kell nézni valahol az áraknak, de igyekszem.

A dolgok másik (és komolyabbik) része: hanyagolni kéne mindenkinek a műkajákat. Hihetetlen módon szaporodnak a reklámok, gyakorlatilag a gasztrós hirdetések többsége ezekről szól. Menj ebbe a gyorskajáldába vagy a másikba, a harmadikba. Pillanatok alatt megehetsz valamit, igaz 3x annyi kalóriát, mint otthon, ugyanannyiszor több tartósítószerrel együtt... csak ezt már elfelejtették a végére tenni. Meg vegyél ilyen port, olyan port, "csak" tojást, tejet és egyéb dolgokat kell hozzá tenni, ráborítani az összeállított ételre... De könyörgöm: akkor mi van benne? Végig kéne olvasni: stabilizátorok, só, bors, egyéb fűszerek, esetleg tejpor, keményítő, ás mindez 2-3-400 Ft/db. Már csak pénztárcakímélő üzemmód miatt is érdemes elolvasni, hogy megéri-e megvenni.

Pénztárcakímélés ügyben más: már folytattam a blogomon "hittérítést" a gyorsrizs ellen. Igaz, ez nem egészségtelen, de a felesleges csomagolás környezetszennyező. Ráadásul semmivel nincs hamarabb kész, mint a normál rizsből készített, az íze pedig fényévekre van az igazitól, az ára pedig sokkal lejjebb. Próbálja ki, aki még eddig nem tette. A lányom, aki itthon alig főzött, pillanatok alatt megtanulta. Igaz, neki is le kell majd szoknia 1-2 másfajta zacskóról, de úgy gondolom, meg fogja tenni magától.

Én sem vagyok hibátlan, de úgy gondolom, nagyon sokat fejlődtem az évek során. Annyi mindent lehet olvasni az újságokban, a neten az egészséges életmódról! Ha az ember belegondol, mit veszíthet a káros anyagok mellékhatásaitól, könnyebben el tud menni a zacskós-instant-tartósítószeres cuccok mellett az üzletekben. Kívánom mindenkinek, minél előbb tegye meg az első vagy sokadik lépést az egészségéért!

2009. július 25.

Hókifli


Millie-nél olvastam régebben, most jutottam oda, hogy el is készítsem. Hiba volt, mert nagyon-nagyon finom! Sejtettem, mert az ecet a sütik tésztájában garancia arra, hogy minimális munkával abszolút finom, ropogós, leveles-szerű végeredmény kapunk; ilyen az anyukám rétes receptje is. Én tettem egy kevés cukrot is a tésztába, mert az az üveg szilvalekvárom, amit felbontottam, éppen nem annyira édes, kellett egy kis ellenpont. Igaza volt Millie-nek, hogy dupla adagot kellett volna sütni, mert ez az adag kb. 1,5 tepsi, és gyorsan fogy...

Hozzávalók:

35 dkg liszt, 25 dkg margarin/vaj, 5 dkg cukor, pici só, 8 ek hideg víz, 1 ek 10 %-os ecet

a töltelékhez: sűrű szilvalekvár

Én az ujjaimmal dolgoztam össze, vigyázva, hogy túl ne melegítsem a tésztát; a lisztet összekevertem a cukorral és a sóval, hozzátettem a felkockázott hideg margarint, összemorzsoltam. Hozzáadtam a vizet és az ecetet, homogén tésztává dolgoztam össze. Folpackba csomagolva hűtőbe tettem 2 óra hosszára.
Alaposan lisztezett deszkán vékonyra nyújtottam, és megpróbáltam szabályos 6-7 cm-es kockákra vágni őket. Szilvalekvárt tettem a sarkokba, kiflivé göngyöltem.
Légkeveréses sütőben 170 fokon 30 perc alatt megsütöttem, még melegen megszórtam porcukorral.

2009. július 24.

Zöldbabkonzerv


Évekig fagyasztottam a zöldbabot, ahogy a nagykönyvben le van írva; blansírozás, szárítás, zacskózás, mélyhűtő. Azután először a mélyhűtő volt kicsi, siránkoztam, hogy nem férek bele. Utána pedig a raktározott mennyiség fogyott el idő előtt. Szomszédasszonyom tanácsára vettem üveges zöldbabot a salátához. Meglepődtem, mert finom volt, sőt, lehetett borítani egyből a fokhagymás majonézbe. Utánanéztem, hogy lehet házilag elkészíteni. Tavaly már csak ilyet készítettem, az idén is elkészült az első 3 üveg.

Hozzávalók 3 db 7 dl-es üveghez:

1,10 kg tisztított zöldbab, 1,5 l víz, 2,3 dkg só, 1/2 dl 10%-os ecet, 1 g (néhány gyöngyöcske) nátrium benzoát

Az üvegeket alaposan kitisztítom, tiszta törlőkendőre borítom.
A zöldbabot tetszőleges darabokra vágom, esetleg egyben is lehet hagyni, ha köretnek szánom. Egy jó nagy lábosban vizet forralok, és egyszerre maroknyi mennyiségekkel a bugyogó vízbe teszem, hogy közben ne álljon le a víz forrása. Szűrővel kiszedem, az előkészített üvegekbe rakom, közben lehet alulról ütögetni, hogy elférjenek.
Elkészítem a levet; a vizet az ecettel és a sóval felforralom, hozzáteszem a tartósítószert, és így melegen a babra öntöm. Az üvegeket lezárom, meleg vízzel félig teli edénybe teszem, közepes lánggal felforralom. Amikor forrni kezd, onnantól 10-15 perc, attól függ, mennyire volt zsenge a zöldbab. Addig hagyom a vízben az üvegeket, amíg tökéletesen ki nem hűlnek. Polcra fel, és kész!

Ha ebből főzök télen levest, akkor elkészítem a levesalapot, csak ekkor teszem bele a babot, berántom vagy habarom, 10-15 perc főzés után hagyom kicsit állni, akkor átveszi az ízeket. Ugyanígy lehet mást is készíteni belőle, roppanós marad, mint nyáron. Azt a kicsi tartósítószert meg elviseljük; egyrészt alig teszek valamibe, másrészt meg a levét úgyis leöntöm...

/Forrás: Planétás kártyák/

2009. július 23.

Eltűnésem oka...


...ez volt.

Néhány napot pihentünk, előtte pedig úgy eltűnt a szabadidőm, hogy szólni sem tudtam. Most már majd jövök, de előtte főzök valamit:)

2009. július 15.

Volt egyszer...egy cukkini köret


Elfogyott! Pedig annyi volt a serpenyőben, hogy azt hittem, marad bőven a fényképezésre:)
Annyi a történet, hogy cukkinis tésztát akartam főzni, amikor észrevettem, hogy van még 2 szelet húsunk, ami kettőnknek bőven elég lesz ebédre, ezért a cukkiniből a tészta szószának fűszerezése szerint köret lett...és milyen finom! Ez az "egyszerű, de nagyszerű" kategória.

Hozzávalók (2 személyre, úgy tűnik:))

1 jó nagy hosszúkás cukkini, 1 nagyobb paradicsom, 4 nagyobb gerezd fokhagyma, 3 ek olaj, só, bors, chilipehely

A fokhagymát nagyon apróra vágtam. A cukkinit 4 felé vágtam hosszában, majd nem túl vastag szeletekre. Olajat forrósítottam, először a fokhagymát , majd vele együtt a cukkiniket is jól átforgattam erős tűzön rajta. Közben a paradicsomot félbevágtam, majd vékonyra szeleteltem. Hozzátettem a cukkinihez, pár forgatás után borsoztam, chilit tettem rá és megsóztam. Letakartam, roppanós puhára pároltam, majd a fedőt levéve a lé nagy részét elpárologtattam.
Sült húshoz ettük. Az a 2 kis darab nyilván elkerülte a figyelmemet, mert egyébként az sem lett volna ott...

2009. július 14.

Ajánló


Már fent van a blogon, de most rengeteg zöldbab van, itt az ideje a svábpaszulynak, ilyenkor, friss babból a legfinomabb!

Ma éppen ezt főztem. Amikor ennyire meleg van, akkor a rántással együtt egy evőkanál ecetet is szoktam beletenni, jól jön a savanykás íz. Próbáljátok ki!

Andalúziai gazpacho


Megjött végre a meleg, ezzel együtt a hideg levesek is sorra kerülnek. A tegnapit csak turmixolni és keverni kellett, a tűzhelyet be sem kellett kapcsolni hozzá. Ezt a fajta gazpachot már legalább 2 éve készítem, nagyon bevált nálunk. A "Zöldséges Ételek" c. Nova szakácskönyvből van a recept, picikét módosítva. Épp itt van az ideje, mert vannak már nap érlelte paradicsomok, roppanós uborkák és vastag héjú paprikák!

50 dkg paradicsom, 1 nagy fej vöröshagyma, 3-4 gerezd fokhagyma, 30 dkg salátauborka, 1 jó nagy zöldpaprika, kevés csípőspaprika
2 ek borecet, 2 ek olívaolaj, 1 ek paradicsompüré vagy 1 dl sűrű házi paradicsomlé, 2 mk só, 1-2 kockacukor, 2 ek száraz kenyérmorzsa, 4 dl víz

A paradicsomokat meghámoztam, négyfelé vágtam, az uborkáknak hámozás után még kikapartam a magját is, majd nagyobb szeletekre vágtam. A vöröshagymát és a paprikát nagyobb kockákra, a fokhagymát apróbb darabokra vagdaltam. Lehet mindjárt a turmixgépbe dobálni, utána egy gombnyomással egyneműsíteni az egészet. Nekem majdnem 2 liter fér bele, úgyhogy én ebben folytatom tovább a munkát, ha kisebb űrtartalmú, akkor egy nagyobb tálba kell a mixet önteni, néhány dolgot még hozzá kell keverni: a vizet, a borecetet, az olívaolajat, a paradicsompürét, a sót, a borsot és a kenyérmorzsát.
Itt meg szoktam kóstolni, nagyjából együtt kell lenni az ízeknek, de az érlelés ideje alatt - ami hűtőben történik, legalább 2 óra hosszáig - még finomabb lesz.

Mi így magában szoktuk enni, de a könyv ajánl hozzá vajon sütött kenyérkockát, uborka- és hagymakockákat.

2009. július 12.

VKF! XXVI. - Paprikás-snidlinges tonhalkrém



Megszületett a mű; kicsit döcögött, de még éppen időben vagyok. Elkészült tegnap éjszaka, ma este vettük elő a hűtőből, mert az eredeti recept azt írta, hogy kell neki néhány óra, hogy összeérjenek az ízek. Igaza volt, ma este egy kellemes, savanykás intenzív halkrém lett, amibe a snidling és a paprika íze kellemesen simult bele.
Nagyon örültem, mert kaptam finom édeskés piros kápia papikát, nekem ez tette szezonálissá ezt a krémet. Eredetileg ez abszolút nem volt benne a receptben, ott csak a citromos vonalat vitték, de nem hiszem, hogy rontott volna rajta...

Hozzávalók:

2 közepes szép héjú citrom, 1 doboz darabos tonhal, 4 dkg vaj, 1 (csípős) Medve háromszög sajt (a 6-os csomagolásúból), 1 ek összevágott snidling, 2 nem túl nagy piros színű paprika, só, bors, egy evőkanál darabolt, szárazon pörkölt dió

A tonhalat lecsöpögtettem, a citromokat alaposan megsikáltam, letöröltem, az egyik paprika jó felét apró kockákra vágtam. A citromok egyik végéről egy ujjnyi szeletet levágtam, a belsejüket kiskanállal kikotortam egy tálkába. A szobahőmérsékletű vajat a sajttal habosra kevertem, hozzátettem a halat, alaposan elkevertem, amíg homogén krém lett belőle. Ekkor kerültek bele a dió- és a paprikadarabok, valamint a snidling, sóztam, borsoztam, és tettem hozzá 3 teáskanál citromlevet. Kóstolás után a krémmel először a 2 citromot töltöttem meg, utána a paprikát. Hűtőbe tettem őket, valamint a maradék kevés krémet is, ami kimaradt.
Másnap jó éles késsel vékony szeleteket vágtam belőle, tányérra tettem. A kimaradt krémet friss házi zsömledarabokra kentem.


/Forrás: Konyhamagazin 2001./

2009. július 11.

Padlizsános tészta


Kimaradt egy szép feszes bőrű padlizsán az előző napra szánt adagból, kerestem hozzá receptet, egy régi újságban meg is találtam. Úgy emlékszem, egyszer évekkel ezelőtt már elkészítettem; most kissé alakítottam rajta, és túlzások nélkül állíthatom, hogy nagyon-nagyon finom lett.

Hozzávalók 4 adaghoz:

30 dkg penne vagy hasonló durumtészta, 1-2 padlizsán (kb. 30-40 dkg), 2 piros színű húsos paprika (a recept szerint sárga és zöld is kellett volna, nekem nem volt itthon), 1 kis csípős paprika, 4 gerezd fokhagyma, só, bors, (friss) kakukkfű (nekem csak szárított volt), 2 evőkanál kapribogyó, 5-6 evőkanál olívaolaj (nekem a fele szárított paradicsom olaja volt, nem rontotta el...)

Feltettem a vizet a tésztának. A padlizsánt és a paprikákat kicsi kockákra vágtam, a fokhagymát összezúztam.
Egy serpenyőben felforrósítottam az olajat, beletettem a zöldségkockákat, alaposan és gyorsan átkavargattam, hogy olaj lehetőleg mindenhová jusson (a padlizsán pillanatok alatt képes felszívni bármekkora olajmennyiséget...). Borsoztam, rászórtam a szárított kakukkfüvet (a frisset csak majdnem a végén kell beletenni!), majd megsóztam. Hozzátettem a fokhagymát, és néhány perc alatt puhára pároltam, időnként átkavartam. A végén beleszórtam a kapribogyót is, amivel még kicsit összemelegítettem.
Közben megfőtt a tészta is, a főzőléből egy kis bögrényit félretettem, a tésztát leszűrtem, a zöldségekkel összekavartam. Tettem hozzá egy kis főzőlevet is.
Azonnal tálaltam, hárman majdnem "mindmegettük".

/Forrás: Konyhamagazin 2001./

2009. július 9.

Mosolydíj


Citromfűtől kaptam, nagyon örültem neki. A mosoly nagyon fontos dolog szerintem az életben. Egy mosollyal el lehet simítani ellentéteket, fel lehet vidítani rossz kedvű embereket, szebbé lehet varázsolni a mindennapokat.

A díjjal kötelezettségek járnak:

1. Tedd ki a díjat a blogodra.
2. Linkeld ki azt, akitől kaptad.
3. Nevezz meg legalább 3 blogot.
4. Hagy üzenetet a díjazottaknak a díjukról.

Megint választani kell...persze megint megharapom virtuálisan egy-két ujjamat, de tudom, csak így haladhat tovább a dolog:)

Tehát a következő emberkéknek adnám tovább, de a mosoly mindenkinek jár, aki elolvassa a bejegyzésemet:)

- Garffykának, mert annyira kedvesen ír mindig a családjáról is a sok szuper recept közepette
- Flat-Cat-nek, mert tetszik, amit csinál, és Ponty úr emlegetése mindig mosolyt csal az arcomra
- Nemisbékának, mert annyi energiája van szuper dolgokat felkarolni és megszervezni, ráadásul nagyon finomakat főz!

Sárgabarack lekvár



Lekvár, nem dzsem; több órás folyamat, nem 3 perces. Meg kell érte dolgozni rendesen, de megéri! Ez jó lesz majd a süteményeket megkenni, mert ez a "sütésálló" lekvár, nem folyik ki idő előtt a rendeltetési helyéről. Tehát rajta!

Végy egy jó nagy kosár barackot! Mosd meg őket rendesen, hogy tiszták legyenek. Válaszd ketté, a magját ki kell venni, ha csúnya a héja, azt is el kell távolítani, egyébként az maradhat rajta. Egyből lehet egy patyolattiszta, jó nagy lábosba dobálni. Ha elfogyott a barack, kezeddel gyurmold össze a gyümölcsöt, utána bőszen gyújts alá, míg felforr, utána lehet kissé mérsékelni a hőfokot. Közben vedd elő a lekvárfőzésre használatos nagyobb fakanaladat, ha nagyon bugyog, meg kell kavarni; meg egyébként is ezzel lehet megelőzni az aljának odatapadását a láboshoz. Türelmesen kell kevergetni, jó, ha van közben, aki időnként levált ebben a tevékenységben. Amikor már nehéz kavargatni, sőt meglátszik a fővő lekvárban a fakanál útja, akkor azt kell megfontolni, mennyi cukor kerüljön bele. Nem kell túlzásokba esni, általában jó érett barackból főzi az ember, ezért kevés is elég. A mostani adag lekvárhoz - nagyjából 9-10 kg gyümölcshöz - 1 azaz egy kg cukor került, az előző adaghoz is arányaiban ennyi kellett. Természetesen ha valaki édesebben szereti, lehet többet is tenni bele, meg kell kóstolni. Tehát belekerült a cukor, ezzel még kb. 20-30 percig kell kavargatni, amíg visszasűrűsödik a lekvár.
Ekkor az alaposan megtisztított-kicsírátlanított üvegekbe méred a lekvárt, ráteszed a kupakot, fejreállítod 5-10 percre. Utána visszaállítod őket a talpukra, mehet szárazdunsztba 2-3 napra.

Az idén kavargatós segédeimmel együtt 2 adagot főztünk, 11 üveggel lett belőle, 720 ml-es űrtartalommal.

2009. július 8.

A 10 legkedvesebb növényem

Renáta kérdezett róla. Nehéz erre gyors választ adni...

Induljunk talán onnan, hogy a gyümölcsöket már gyerekkoromban is nagyon szerettem. Nem voltam viszont ily nagy barátságban a zöldségekkel; volt néhány kitüntetett - krumpli, zöldborsó, káposzta, lencse, szárazbab, zöldbab -, de olyanok, mint pl. a tök, a kelkáposzta, a spenót, na azok közelembe sem kerülhettek. Manapság a spenót kivételével rendben vannak, sőt a kíváncsiságommal együtt jöttek új "szerelmek" is, pl. a kínai kel, a cékla (nem savanyúságként!).

Jelen pillanatban van ugye egy pici kert a házunk udvarán, amit már többször mutattam, itt leginkább virágok és fűszernövények vannak. Ezenkívül van egy gyümölcsös kertünk kicsit messzebb tőlünk, ahol kb. 30 fa próbálkozik több-kevesebb sikerrel terméssel ellátni bennünket. Az idén elég jól sikerült, volt cseresznye, meggy, sárgabarack is. Most érik az őszibarack, és úgy látszik, szilva is lesz rendesen.

Ennyi bevezető után megpróbálkozok tíz kedvencet kiválasztani, a sorrend nem jelent egyben értékrendet is!

1. Friss gyömbér
Nem tudom megunni! Több éve szembesülök azzal az érzéssel, hogy amikor belereszelem a friss gyömbért a forró olajba és megérzem az illatát, egyszerűen el vagyok veszve.
Ha beütitek a blogom keresőjébe a gyömbér szót, biztosan jó néhány találatot ad, gyakorlatilag mindig van itthon, ha máshol nem, a mélyhűtőmben néhány meghámozott darab.
( a képet innen kölcsönöztem)

2. Málna
Azt hiszem, talán ez a kedvenc...a többi gyümölcs azért szorosan ott liheg a nyomában! Imádom magában, sütiben, fagyiban, mindenhogy. Nemrég feltettem egy képet, amin a mi első szem málnánk nőtt meg, de arra, hogy mennyiség legyen belőle, még sajnos néhány évet várni kell...



3. Levendula
Ez nosztalgia virág a számomra. Emlékszem, hogy nagymamám kertjében hol volt pontosan a helye, milyen alakú ágyás volt, és máig érzem az illatát... Egy szerencse folytán van 2 tövem belőle, cserépben. Minden évben lesz belőle egy csokornyi, amit beviszek a házba, és ahányszor ránézek, a gyerekkorom és a nagyszüleim jutnak eszembe róla.


4. Orchidea
Új szerelem. Évekig nem izgatott, ha olvastam róla, vagy ha láttam valahol. Azután tavaly kaptam egy kedves barátnőmtől egy cseréppel. Azóta megváltozott a viszonyom vele, sőt már gondolkodtam újabb példányok beszerzésén is.

5. Paradicsom
Egyszerűen imádom! Már alig vártam, hogy legyen napon érett, finom friss paradicsom a piacon! Szeretem nyersen is és főve is, magában és társítva más zöldségekkel, valamint megint csak egy új kedvenc, aszalt paradicsom formájában is.


6. Petrezselyemzöld
Na ezt nem szerettem még kiskoromban! Képesek voltak a finom levesből icipici zöld darabkák az ember lányának szájpadlására tapadni, onnan nem mozdulni, különben is semmi íze! - ez volt a véleményem akkor róla. Na, ma meg mindenbe szeretnék tenni belőle, a fűszerágyásomba vetett egy sor semmire nem elég, most próbálkoztam még egy sort vetni, talán lesz is valami belőle, mert már kikelt néhány magocska.

7. Chilipaprika
Meg tulajdonképpen a csípőstől az erős paprikáig jöhetne az egész sorozat. Tudom, nem feltétlenül nagyon egészséges, de szeretem/szeretjük! Ahová csak lehet, belecsempészek legalább egy keveset belőle. Sőt, a chilis csokit is nagyon szeretem!

8. Citrusfélék
Bocs, itt csalnom kellett egy kicsit, mert nem tudnék sorrendet felállítani, főleg a citrom és narancs között. Mindkettőt szeretem, hol az egyik élvez elsőbbséget nálam, hol a másik. Szerencsére a citromról soha nem kell lemondani, a narancsot szoktam nyáron hiányolni; de éppen nemrég vettem egy zacskó narancshéjport, hogy nyáron is tudjak belecsempészni édességekbe ha mást nem is, de legalább egy kis feelinget...

9. Sárgarépa
Ez sem volt régen a kedvencem. No persze leginkább levesekbe főzve ettük, másként nem került asztalra. Mostanság a levesekbe is jó nagy adag jut belőle, de leginkább a sült változatok a kedvencek, illetve reszelve egyéb ételek alkotójaként; komoly mennyiséget használunk belőle évek óta.

10. Rizs
Nem tudom, hogy alakult ez ki nálunk, de fej-fej mellett halad a krumplival. Rengeteget eszünk belőle másokhoz képest, azt tudom csak lemérni a beszélgetésekből, írásokból. De csak a "lédig" változat jöhet nálunk számításba, zacskós őrületeket nem használok. Szerintem az egyik legnagyobb becsapás az úgynevezett "gyors rizs"! Annyi idő alatt simán el lehet készíteni egy normál változatot, olyan ízesítéssel, amit szeretünk és illik ahhoz az ételhez, amihez fogyasztjuk. Ha valaki egyszer ráérez az elkészítésére, akkor mindig egyformám finom lesz. A rizs főzése a blogomon is volt már téma, itt.

Hát ennyi a történet. Nem tudom, hogy máskor is ugyanezt a tízet választanám-e, de most ezek jöttek.

Kérdezném a témáról Ancsikát, Valit és Vikit: nektek melyik a 10 kedvenc növényetek?

Cicatelli tészta gombamártással


A piacon szert tettem egy kisebb csomag barna érdestinóru gombára. A gombaszakértő azt mondta, hogy a vargányához hasonlóan készítsük el. Két receptet találtam, amiből kiindultam, az egyiket Ízbolygónál, a másikat Zsuzsinál. Ezekből alakult ki a mi ebédünk.

Hozzávalók nálam 3 személyre

kb. 35 dkg barna érdestinóru, 1 kisebb hagyma, 8-10 dkg húsos füstölt szalonna, 25 dkg mascarpone sajt, 2 dl tej, só, bors, friss rozmaring
25 dkg cicatelli tészta, parmezán a tetejére

A tésztának főzővizet melegítettem.
A hagymát apró kockákra vágtam, a gombát pucolás és kukactalanítás:( után falatnyi darabkákra. A szalonnát vékony csíkokra szeleteltem, kiolvasztottam a zsírját, kitettem egy tányérra. Beletettem a hagymát, majd amikor üveges lett, hozzátettem a gombát, sóztam, borsoztam, befedtem, kb. 5 percig pároltam. Hozzákanalaztam a mascarponét, beleöntöttem a tejet, kóstolás után újabb só és borsszórás következett, valamint hozzáadtam az apróra vágott friss rozmaringleveleket.
A közben megfőtt tésztát beletettem, átforgattam, tálaltam. A tányéron parmezánsajtot szórtunk a tetejére.

2009. július 5.

Pöszméte alias egres leves


Egy kevés termett a kertünkben; pont annyi, hogy 2 héttel ezelőtt és ma éppen elég volt egy-egy levesnek.

Hozzávalók:

Kb. 35-40 dkg egres, 10 dkg cukor (ízlés és a gyümölcs érési szintje szerint), pici só, kevés fahéj és szegfűszeg, 1-2 tört szegfűbors, 1 dl tejszín, 1 púposabb kávéskanál vaníliás pudingpor vagy liszt

A gyümölcs két végét letisztítom. Nagyjából 8 decinyi vizet felteszek forrni a cukorral és a fűszerekkel. Közben a tejszínt simára keverem a pudingporral vagy a liszttel. Amikor a víz lobogva forr, a habarást fellazítom egy kis meleg főzőlével és folyamatos kavarás közben a lábosba öntöm. Beleteszem a gyümölcsöt; amikor újra forr, 2-3 perc után leveszem a tűzről, kihűtöm, időnként megkeverem közben.

Ennyi! Nagyon finom, édeskés-savanykás leves, érdemes kipróbálni azoknak, akik nem ismerik.

Ugyanezzel a technológiával szoktam a könnyen puhuló (pl. körte, alma) és befőttből készülő gyümölcsleveseket főzni, a fűszerek változhatnak, valamint ami inkább édeskés, abba kerül még citromlé és/vagy citromhéj is.

2009. július 3.

Sárgabarack befőtt és dzsem


Két este blogírás helyett ilyen üvegeket töltöttem meg. Lett 8 üveg befőttem, ami a cseresznyebefőtt mintájára készült, valamint készítettem 2 adag dzsemet.

Az egyik féle amarettós lett: 1,3 kg tisztán mért barackhoz 30 dkg cukrot, 1 zacskó 1:3 dzsemfixet és 1 dl amarettót tettem, nagyjából 10 percet főztem, mert elég leveses volt. Utána üvegeket megfordít, 10 perc után vissza, mehetett a kamrapolcra (utána az egyik vissza...finom lett!)

A másik adag ugyanennyi alapanyagból 40 deka cukorral, 1 kisebb citrom levével és reszelt héjjal készült. Ezt még nem kóstoltam üvegből, csak akkor, mikor főztem; nekem ízlett.

Lesz még hagyományos, "öregre" főzött lekvár is, de kell még 2-3 nap, hogy teljesen megérjenek a barackok.

A recept megjelent a Kifőztük magazin 2011. júliusi számában is!

2009. július 2.

Lovely blog díj


Gabriellától érkezett az újabb díj, köszönet neki érte ezúton is, hogy úgy látta, megérdemlem.

+utólag Bellytől, Mónikától, Valitól, Deborahtól, Evától, Gyöngyitől...

A szabályok:

- Tedd ki a díjat a blogodba

- Linkeld be azt, akitől kaptad a díjat

- Jelölj meg legalább 7 blogot

- Hagyj üzenetet a díjazottjaidnál

Az én jelöltjeim:

Duende, Napmátka, Chef Viki, Lúdanyó, Ancsika, Lilahangya, Sedith...

(és ha még felsorolnék 3x7 blogot, akkor is kimaradna valaki...)

2009. július 1.

Cukkinis-tejszínes halfilé


Tegnap halas napunk volt. A póréhagymás jutott az eszembe, de az most éppen nincs, ezért alternatívaként előkerült a hűtő aljából egy szép nagy cukkini harmada. Talán még jobb is lett, mint a pórés, így bekerül az állandó ételek közé.

Hozzávalók 2 személyre:

40-45 dkg (ponty) halfilé, 20 dekányi cukkini, 1 kicsi hagyma, 1 nagyobb paradicsom, citromlé, só, bors, 3 szem borókabogyó, 1 kisebb csomó petrezselyemzöld, 2 dl tejszín, olaj a sütéshez

A halfilét bevagdostam, sóztam, borsoztam, citromlével meglocsoltam, hagytam állni vagy 2 óra hosszát, utána 4 részre vágtam
A cukkinit uborkaszeletelővel nagyon vékonyra szeleteltem. A borókát késsel meglapítgattam, a petrezselymet és a hagymát apróra vágtam, a paradicsomot vékonyra szeleteltem.

Egy tepsit kiolajoztam. Beletettem a halszeleteket (nekem bőrös volt, az került alulra), rászórtam a hagymát, a borókát és a petrezselyemzöldet. A cukkiniszeletekkel átfedéssel betakartam az egészet, ezt is kicsit sóztam és borsoztam. Középen rátettem a paradicsom szeleteket (itt kellett volna fényképezni, olyan jól nézett ki...), só, bors, utána leöntöttem a tejszínnel. Letakartam fóliával, 15 percig így sütöttem közepes hőfokon, majd fólia nélkül erős hőfokon addig sütöttem, míg a zöldségek a tetején egy kicsit megpirultak, de még szósz is maradt rajta.

Zöldséges rizzsel ettük.

LinkWithin

Related Posts Widget for Blogs by LinkWithin