2010. augusztus 30.

Savanyú uborka és vegyes savanyúság



Tavaly kaptam ajándékba rengeteg uborkát, de nem igazán az apróbb fajtából. Került belőle a hordóba, de készült üveges darabolt és szeletelt. Ilyet addig nem készítettem, hosszas töprengés és keresgélés után találtam egy lé receptet a füzetemben, amit kóstolás után még jól megsavanyítottam. Belevalónak uborka mellett tettem bele egy kis gyöngyhagymát, lilahagymát, csípős paprikát és néhány szelet répát dekorációnak, ahogy annak idején nagymamámtól láttam. Ráadásul volt éppen itthon friss kapor, azt is tettem bele néhány kis szálat, mondván, hogy a válogatós gyerekem (nem szereti elvileg) majd eszi a hordósat, mert az már bevált neki.
Persze mondanom sem kell, hogy akkora kedvenc lett ez a fajta savanyú (még a finnyásabbnak is), hogy teljesen meglepődtem. Így az idén bátran tudom ajánlani mindenkinek! A lé mennyisége kb. 6-7 nagyobb üvegre elegendő, de ha marad belőle, lehet tárolni a következő savanyúságokhoz.



Hozzávalók

a felöntőléhez:
4,5 l víz
45 dkg cukor
15 dkg só
1,5 kávéskanál Na-benzoát
1,5 kávéskanál borkén
1 csapott kávéskanál timsó
1/2 l 20%-os ecet
további ízesítők ízlés szerint: kapor, tárkony, torma, csípős paprika, szemes bors, mustármag, koriandermag, babérlevél, stb.

Az ecet, a borkén és az ízesítők kivételével felforraltam a hozzávalókat. Amikor zubogott, beleöntöttem az ecetet és a borként, majd elzártam, kihűtöttem.
Az alaposan kimosott üvegekbe belevágtam-beleigazgattam a megtisztított, feldarabolt zöldségeket és az ízesítőket, majd az üveget teleöntöttem a kihűlt lével. Lezártam, de nem húztam rájuk a tetőt; 2-3 nap múlva kibontottam, és kicsit pótoltam még levet, ahol kicsit jobban beszívták a zöldségek. Ezután rendesen rátekertem a tetőt, és kamrába tettem a savanyúságot.

(A felső képen már "érett", állapotú savanyúság van, az alsó képen frissen elkészített uborka látható.)

2010. augusztus 28.

Göngyölt sajtos csirkecombok

A Kifőztük 6. számában grilles receptjeim is megjelentek. Ez az egyik közülük, érdemes kipróbálni! no meg a többit - nem csak a sajátjaimat, hanem a többiekét is -; hozzájuthattok egyben az összes recepthez, mindössze le kell tölteni a megszokott módon a Kifőztük oldaláról.




Hozzávalók személyenként:

2 kicsontozott csirke felsőcomb
1 teáskanál paprikapüré (lehet csípős is)
2 aszalt paradicsom darabokra vágva (elhagyható)
(olíva)olaj
2 kb. 5 cm hosszú sajtrúd, lehetőleg rántani való sajtból
néhány bazsalikomlevél vagy 1 teáskanál szárított

őrölt bors


A combokat még nagyobbra nyitjuk; a szélső, vastagabb részeinél késsel bevágjuk kissé (kb. 1 cm-t) és széthajtjuk, így majd nagyobb lesz a felület, könnyebben tudjuk összegöngyölni.



A húsokat megsózzuk, megborsozzuk, kevés olajat csurgatunk mindkét oldalukra, ujjainkkal belepaskoljuk. Paprikapürével megkenjük, rászórjuk az aszalt paradicsom darabkákat, teszünk rá bazsalikomleveleket. Az egyik rövidebb oldalára teszünk egy sajtrudat és összetekerjük a combot, megtűzzük hústűvel úgy, hogy minél jobban bezárjuk a sajtot a közepébe. Néhány órára betesszük a hűtőbe pácolódni.



Grillnyársra húzzuk, faszénparázson megsütjük.

2010. augusztus 25.

Kukoricapelyhes keksz


Már régóta adós vagyok ezzel a keksszel (is), már csak azért is, mert a képen az első sütés eredménye látszik, de azóta már túl vagyunk vagy 10 adagon. Nem hiába írta Sajtkukac, hogy nagyon jó! Nálunk is nagy kedvenc lett, sőt kicsit variáltam is azóta. Eleve natúr pelyhet tettem bele, nem is hiányzik a cukor mellé nekem plusz édesítés. A pehely érdekes módon végig ropogós marad benne, isteni jó ráharapni!
A képen látható kekszen van egy darabka karamella középen, de arról utána rögtön le is szoktam, nem hiányzik oda. Kukoricapehely helyett tettem már bele fahéjas gabonapelyhet és extra fahéjat a tésztájába, úgy is nagyon jó lett, viszont akkor 5 dekával csökkentettem a cukormennyiséget.
Viszont egy dolog, amibe egyszer belefutottam (ti ne tegyétek...), hogy kicsit bőkezűbben bántam a sütőporral vagy a szódabikarbónával; no ezt nem szabad!
Az eredeti recept bögrés; én jobban szeretek méricskélni, ezért itt dekában vannak a mennyiségek.

Hozzávalók:

35 dkg finomliszt
1/4 teáskanál sütőpor
1 nagyobb csipet szódabikarbóna
2 teáskanál só
22 dkg vaj
35 dkg nádcukor (vagy fele kristály-, fele nádcukor) illetve  már csak 15 dkg!:)
7 dkg méz
1 egész tojás
10 dkg étcsoki apró darabokra vágva
7,5 dkg natúr kukoricapehely

A lisztet, a sót, a szódabikarbónát és a sütőport egy tálban összekevertem, félretettem.
A vajat, a mézet és a cukrot robotgéppel alaposan felhabosítottam, beletettem a tojást, azzal még egy kicsit kevertem. Belekanalaztam a lisztes keveréket, majd a végén a kukoricapehely és a csoki került bele.
Minimum fél órára hűtőbe tettem, de volt, hogy néhány órán keresztül is ottmaradt, nem láttam különbséget.

Sütőpapíros tepsibe púposabb evőkanálnyi tésztából - kicsi jóindulattal:) - golyóvá formált darabokat tettem, kicsit meglapítottam őket. Előmelegített sütőben, 180 fokon, kb. 15 perc alatt megsütöttem; kicsit barnás színűeknek kell lenniük, de sütőből kivéve szilárdulnak meg teljesen.

Egyszerű és nagyszerű!

2010. augusztus 17.

Csokifagyi Mohától


Már áradoztam Moha csokifagyijáról, most megírom azt is, hogy készült nálam. Alapanyag hiány miatt kicsit másból, mint az eredeti, de szerintem így is jó lett.

Hozzávalók:

4 dl habtejszín
2 dl cukrozatlan sűrített tej
1 tubus cukrozott sűrített tej ( 170 g )
3 tojássárgája
5 dkg fehér csokoládé
15 dkg étcsokoládé (60 %-os Tibi)
2 evőkanál sötét holland kakaópor
2 evőkanál rum

Egy edénybe tettem a tejszínt, a tojássárgákat és a sűrített tejeket, kézi habverővel folyton kevergetve, közepesnél kicsit kisebb lángon besűrítettem, majd hozzászórtam a szitált kakaóport is. Levettem a tűzről és beletördeltem a csokikat, valamint hozzáadtam a rumot is. Addig kevertem, amíg a csokik elolvadtak, ezután hideg vízben kihűtöttem és hűtőbe tettem másnapig.
Másnap a sűrű krémet robotgéppel, a legmagasabb fokozaton, jó sokáig, kemény habbá vertem. Dobozokba tettem - látszik a képen, hogy annyira jó állaga lett, hogy még mintát is lehetetett formázni belőle -, és mélyhűtőben megfagyasztottam.

Hűtőből kivéve nem is kellett sokat várni, hogy enni lehessen. Nagyon jó állaga és isteni finom íze van! (függő lettem, most is van a hűtőben 2 kis dobozzal belőle...)

Moha, köszi!

2010. augusztus 14.

Konyhai baklövésem: sókéregben sült pisztráng

Azért írok, mert szeretnék választ kapni a kérdésemre: mit rontottam annyira az elkészítésénél, hogy utána a gyomromat is sikerült vele kikészíteni:(

Leírom az eredeti receptet is, Stahl Judit tollából, és azt is, amiben eltértem tőle, hogy tudjatok nekem segíteni.

"Kiveszem a hűtőből a pisztrángokat és megmosom és papírtörölközővel megtörölgetem őket. A halakat megsózom belül és szórok rájuk frissen őrölt fekete borsot is. Utána mindkettőt megtömködöm sok-sok friss kakukkfűvel, annyival, hogy szinte kidagad a halból. Gyorsan felszeletelem még az alaposan megmosott citromokat is, és a szeleteket is beletuszakolom a halakba.

Beleszórok annyi sót egy tepsibe, hogy az 2 centi vastagon álljon benne, aztán ráteszem a kakukkfűvel és citromszeletekkel megtömködött pisztrángokat. Utána ráöntök még sót, hogy elfedje a halakat és meg is spriccelem ezt a záróréteget kis vízzel, hogy jó kis sókéreggé süljön majd össze. Mehet is az egész a sütőbe úgy fél órára.

Ha letelt a hal félórája, akkor kiveszem a sütőből és egy fémkanállal rácsapok néhányat a sókéregre: előbukkannak a halak. Lesöprögetem róluk a rátapadt sószemeket és készen is vagyok a vacsorával."



Szóval annyi történt mindössze másként, hogy 1 órával sütés előtt összeállítottam, és sütés után is állt egy kicsit, mielőtt leszedtem - illetve próbáltam volna leszedni - róla a sót.
Azt még megjegyezném, hogy nem volt sokkal nagyobb a tepsi, mint a két pisztráng, ettől függetlenül a tetejére az 1 kiló sóból már nem jutott 1 cm sem, nemhogy 2...
Képtelenség volt a halak tetejéről levenni, mert totálisan ráragadt, az aljáról majdnem sikerült, ott épp csak 2-3 dekányi ragadhatott rá, ami úgy egy heti(?) sóadagom lehet. Nyilvánvaló, hogy attól az adjusztálástól, hogy jusson a tetejére is mindenhova, sikerült még a belsejébe is beleszuszakolni valamennyit:((

Mit gondoltok, hogy kellett volna csináljam?

2010. augusztus 11.

Padlizsánragu penne tésztával



Mostanában a fagyi mellett a padlizsán bűvöletében élek; legszívesebben hetente többször ennék, van, amikor meg is teszem. Ilyen a mostani hét is, mert hétvégén padlizsánkrémet ettünk - de még a fél utca is:) -, most pedig a maradék 2 szép darabból tésztára főztem ragut.

Hozzávalók 2-3 személyre:

2 nagyobb padlizsán kb. 80 dkg
1 nagy fej vöröshagyma
3 gerezd fokhagyma
6 kisebb érett paradicsom

bors
5 szem szegfűbors
csípős paprika
1 marék friss bazsalikom vagy 1 púpos teáskanál szárított
olaj

25 dkg penne tészta
parmezánsajt

A padlizsánok héját levágtam, húsukat felkockáztam. A vöröshagymát felaprítottam, a fokhagymát megzúztam. A paradicsomokat négybe vágtam, héjukat lehúztam (azt hiszem, a Nők Lapjában olvastam a múltkor ezt a módszert, bejött!), felkockáztam. Az erős paprikából egy darabkát apróra vágtam, a szegfűborsot mozsárban megtörtem.

Egy serpenyőben 2-3 evőkanál olajon megpirítottam a vöröshagymát. Rátettem a fokhagymát és rögtön utána a padlizsánkockákat is. Borsoztam, sóztam, rátettem a bazsalikom nagyobbik részét és a szegfűborsot, félpuhára pároltam. Beletettem a paradicsomot és az erős paprikát is, rátettem a fedőt és hagytam teljesen megpuhulni, nekem kellett bele egy kis víz is közben.
Egy nagyobb lábosban vizet forraltam és megfőztem a tésztát. Leszűrés után a raguval összeforgattam, megszórtam a maradék bazsalikommal.

A tányéron parmezánt szórtunk a tetejére.

2010. augusztus 10.

Félévesek lettünk!



Megjelent a 6. száma a Kifőztük újságnak.

Mi is úgy látjuk, de az olvasók visszajelzései is azt mutatják, hogy egyre jobb lesz a kiadvány. Színvonalas receptek, gyönyörű fotók jellemzik az új számot is. Van benne minden, mi szemnek és szájnak kellemes, az összes szokott rovatunkat feltöltöttük a szezonnak megfelelő alapanyagokból készült finomságokkal.

Én ebbe a számba grillezett ételekkel készültem, valamint a tökéletes rizsfőzés titkát osztom meg azokkal, akik letöltik az újságot a megszokott helyről.

Ha még nem tettétek meg, feltétlenül olvassátok el!

2010. augusztus 9.

Vödrös savanyúság


A Kifőztük újság 5. számában jelent meg a recept, az újság még letölthető az előbb belinkelt oldalról.

Szerintem most már igazán itt az ideje, hogy kezdjük feltölteni a készleteket, lehet izzítani az üres kisebb-nagyobb hordókat, vödröket, üvegeket. Az elkészített savanyúság sikere garantált, nálunk már vagy 8-10 éve így készül el; ha az intelmeket - a recept végén - betartjuk, akkor biztosan nem is fog elromolni. Nekem egy 30 literes kis hordóm van, ahhoz adok alapreceptet, illetve abból lehet kisebb mennyiségekre osztani a felöntőlevet.

Hozzávalók:

12,5 l víz
7,5 dl 20 %-os ecet
65 dkg (nem jódos!) só
1, 20 kg kristálycukor
60 g egész feketebors
5 g babérlevél
15 g mustármag
15 g koriandermag
35 g timsó
15 g citromsav
40 g nátrium-benzoát

10 g borkén
szeletelt torma

6 l vizet felforralunk az ecettel, a sóval, a cukorral, a borssal, a babérlevéllel, a mustármaggal, a korianderrel, a timsóval, a citromsavval és a na-benzoáttal. Időnként meg kell kavarni, mert a cukor oda tud égni az aljához! Levesszük a tűzről, kicsit hűlni hagyjuk, majd 6,5 l hideg vízzel együtt az edénybe öntjük, teljesen kihűtjük. Hozzákeverjük a borként és a szeletelt tormát.
Ebbe az edénybe tehetjük folyamatosan az alaposan megtisztított zöldségeket: apró vagy közepes nagyságú egész uborkát, kicsi dinnyét, zöld paradicsomot, gyöngyhagymát, karfiolrózsát, sárgarépa hasábot. Akár 3-4 hét múlva fogyasztható, de 1 évig is eláll.

Tippek:
-alaposan vizsgáljuk meg a zöldségeket, mindenképpen frissek, kemények, egészségesek legyenek!
-tehetünk ebbe a lébe almapaprikát vagy káposztával töltött paprikát is, de akkor inkább vegyünk ki a levéből és tegyük külön kisebb vödörbe vagy üvegekbe. Ennek az az oka, hogy az almapaprikák sokszor rejtetten hibásak, és ha egy elromlik, akkor az egész mennyiség megromolhat (volt rá példa...). A káposztával töltöttből pedig folyamatosan esnek ki a kis darab káposzták és az egész lé tele lesz vele.
-a vödörbe ne nyúljunk kézzel, csak tiszta villával!
- a zöldségek tetejére az első hónapban tegyünk egy nagy tányért, ami leszorítja a lé alá a zöldségeket és keverjük meg egy tiszta eszközzel lehetőleg naponta.

Még több savanyúság recept nálam:

Mézes céklasaláta
Csalamádé
Paprika savanyúság Aliztól

2010. augusztus 7.

Mentás és citromfüves cukorszirup + rumos sárgadinnye desszert


Hátha nem ismeri valaki ezt az egyszerű desszertet. Tulajdonképpen ez a kevésbé ízes sárgadinnye feljavításához való, de igencsak jóízű finomság a végeredmény.

Az egyik hozzávaló a cukor, de most sk citromfüves cukorsziruppal helyettesítettem, ami már bent csücsül vagy 2 hete a hűtőmben a mentás párjával együtt, csak még nem használtam semmihez.

A mentás cukorszirup készítését Gabojszánál olvastam, de egyidejűleg ezzel elkészült a citromfüves párja is.

Hozzávalók:

1/2 l víz
50 dkg kristálycukor
csipet só

Összeforraltam, míg kicsit sűrűbb szirup nem lett belőle. Kicsit hűtöttem rajta, kettéosztottam, egyik feléhez 1 jó marék friss mentalevelet, a másikhoz kicsit több citromfűlevelet turmixoltam. Fél napot állni hagytam, majd leszűrtem, hűtőbe tettem.
Szörpként is fogyasztható vagy cukor helyett desszertekbe használhatjuk.

A sárgadinnyés desszert pedig nagyon egyszerű: a dinnyét kockákra vágjuk és tetszés szerinti mennyiségben cukrot vagy cukorszirupot teszünk hozzá, illetve meglocsoljuk némi rummal. Hűtőbe tesszük kb. 2 órára, utána jóízűen megesszük!

2010. augusztus 6.

Szegfűszeges szilvafagyi


Van még fagyi :) Most az a soros, amelynek ötletét Latsiától "loptam", hasonlít is rá, de mégsem ugyanaz. Én a szilvát nagyon szeretem szegfűszeggel, ezért azzal ízesítettem. Nem lett rossz :)

25 dkg mélyhűtött, felezett szilva
kb. 7-8 dkg kristálycukor
1 csapott mokkáskanál őrölt szegfűszeg
4 dl tejszín
1 csipet só

A fagyott szilvát edénybe tettem, rászórtam a cukrot és a sót. Óvatosan, hogy az elején oda ne kapjon, felmelegítettem, majd amikor levet engedett, közepes lángon puhára főztem. Beleöntöttem a tejszínt, rászórtam a szegfűszeget, majd amikor egyet rottyant, levettem a tűzről, kihűtöttem, hűtőszekrénybe tettem. Néhány óra múlva fagyigépbe tettem, ahol nemsokára el is készült.

2010. augusztus 5.

Földieperszószos tejberizs


Könnyű desszert, az "összegyűlt" 15 dkg saját termésű földieper eltüntetésére (nem mintha enélkül nem sikerült volna, de mégis...).
Kutattam a neten, a Borsán akadtam rá egy szimpatikus receptre, Ízbolygó tollából. A hűtőbe betekintve persze kiderült, hogy nincs otthon egy fia tejszín sem (elfagyiztuk). De van egy bontatlan csomag rózsabors a fűszerek között és van finom rozé is, meg egy kis maradék tej. Na, ebből lett az mi desszertünk.

Megmondom őszintén, tettem a rizsbe 5 dkg fehércsokit is cukor helyettesítésére, de annyira nem érződött ki, hogy érdemes lenne róla említést tenni, ezért be sem írom a receptbe; ettől függetlenül ki lehet próbálni, mert azért el nem rontotta:)

Hozzávalók:

4 dl tej
3 púpos evőkanál rizs
csipet só
cukor ízlés szerint


1,5 dl rozé vagy vörösbor
1 teáskanálnyi cukor (bortól függ)
15 dkg földieper vagy málna (fagyasztott is lehet)
8 szem összetört rózsabors

A rizst megmostam, a sóval felforralt tejben lágy tejberizst főztem belőle, cukorral ízesítettem, hagytam kihűlni, időnként megkevertem, majd 2 tálkába osztottam, hűtőbe tettem.

A bort összeforraltam a cukorral és a borssal, kicsit besűrítettem, beletettem a darabokra vágott epret, egy pici rottyanás után ezt is lehűtöttem.

Fogyasztás előtt fél órával kivettem a hűtőből, a rizsekre osztottam a gyümölcsöt.

2010. augusztus 3.

A fotómodell szitakötő

Az imént fotóztam a kertben, a szitakötő modellt állt nekem. Ott volt egy helyen vagy fél óráig, kíváncsian tekintgetett, nem zavarta abszolút, hogy az orra előtt kattintgattam:)


2010. augusztus 2.

VKF XXXVI. - Arroz con pollo avagy rizses csirke


Ez a híres étel lett a vasárnapi ebéd második fogása; nem kimondottan csak mexikói, hanem spanyol, illetve latin-amerikai étel, nagyon sok változata létezik. Megmondom őszintén, eddig még nem hallottam róla, még szerencse, hogy Edith felhívása miatt keresgélni kezdtünk a nagyvilág konyhái és főztjei között. Nagy valószínűséggel nem is az utolsó alkalom volt, hogy elkészült, mert gyönyörű szép lett és nagyon jól variálható; ahány évszak, annyiféle zöldséget lehet beletenni.
Rengeteg oldal átolvasása után ez a recept lett az alap, kicsit azért változtattam rajta, nem szolgai módon másoltam.

Miután megettük az ebédet, megbeszéltük, hogy remek partikaja válhat belőle; ha szépen előkészítjük a húst és a zöldségeket, a rizst megmossuk és leszárítjuk és elősütjük, onnantól sütőbe lehet tenni és az adag nagyságától függően, maximum 1 óra múlva lehet tálalni, közben pedig bármit lehet csinálni.

Hozzávalók 5-6 személyre:

5-6 csirkecomb, kétfelé vágva
1 nagyobb vöröshagyma, apróra vágva
2 nagy paradicsom, kisebb kockákra vágva
2 nagy vastag húsú (piros színű) zöldpaprika
4 nagyobb gerezd fokhagyma, vékonyra szeletelve
2 marék zöldbab
1,5 csésze rizs
4 csésze csirke alaplé vagy víz+leveskocka

bors
apróra vágott petrezselyemzöld
chili vagy csípőspaprika ízlés szerint
olaj

A rizst kimértem, egy szűrőbe tettem és nagyon alaposan megmostam, a vizet leráztam róla.
A csirkehús darabokat megsóztam. Egy jó nagy serpenyőben megforrósítottam az olajat, a húsokat mindkét oldalukon aranybarnára sütöttem, kiszedtem egy tányérra és félretettem.
A megmaradt olajon a rizst átfuttattam, amíg teljesen meg nem száradt és szétperegtek a szemek. Hozzátettem a fokhagymát és a vöröshagymát, 2-3 perc múlva a paradicsomkockákat is. Addig kavargattam, amíg a paradicsom leve el nem párolgott. Belekevertem a zöldbabot és a csirkedarabokat, felengedtem a húslevessel. Ekkor meg kell úgy sózni, hogy sósabb legyen a lé a kelleténél, mert a benne lévő anyagok - főleg a rizs - még fel fognak szívni belőle. Meg is borsoztam, tettem bele csípős paprika darabokat, megkevertem, lefedtem. Ezután nem kell keverni, csak ellenőrizni, hogy idő előtt el ne fogyjon a folyadék alóla.
30 perc alatt lett készen, minden puha volt és lé sem volt az edényben. Azt írta a recept, hogy ha maradna, akkor fedő nélkül párologtassuk el róla.

Petrezselyemzölddel meghintve tálaltam.

(Zárójelben jegyzem meg, hogy a desszert Moha-féle csokifagyi volt, és hogy stílszerű legyek, megszórtam a tetejét egy kis chiliporral...naná, hogy fincsi volt!)

2010. augusztus 1.

VKF XXXVI. - Cancun sárgadinnye-krémleves


Edith felhívására a mi fazekunk vasárnap Mexikóban járt, a fiam választásának megfelően. Az ételeket is ő választotta, meg is dicsértem, sikerült nagyon finom ételeket találnia.

Ezen a blogon már sok nemzet étele megtalálható, mexikói talán még nem is volt eddig, ezért is tetszett meg az ötlet. Ráadásul sikerült Edith azon kérésének is eleget tenni, miszerint abszolút szezonális gyümölcsöt és zöldségeket használtunk - az utóbbiak majd a második fogásban szerepelnek.

A leves nagyon egyszerűen, gyakorlatilag főzés nélkül készült, csak a belevaló főtt krumplit kellett külön megcsinálni. A krumplin elgondolkoztam előtte való éjszaka és odajutottam, hogy teszek bele, csak lényegesen kevesebbet, mint amit a recept írt. Az íze abszolút nem érződött a kész levesben, csak a sűrítésben játszott szerepet és azt a pici sós ízt vitte bele, amit egyébként is tettem volna bele.

A végeredmény egy jó sűrű, nagyon habos, hűs leves volt, még a férjemnek is ízlett, pedig ő nem rajong annyira a gyümölcslevesekért.

Hozzávalók:

1 nagyobb sárgadinnye, kb. 1,5 kg súlyú
1 kisebb főtt krumpli, levétől leszűrve
200 g tejszín
7,5 ml félszáraz sherry vagy 10 ml félédes fehér bor (tokaji lehet a legjobb választás)
cukor ízlés szerint

a tetejére: reszelt szerecsendió és lime-szeletek

A dinnyehúst felkockáztam, beletettem a turmixgépbe. Hozzátettem a krumplikockákat, a tejszínt és a sherry-t. Jól összeturmixoltam, megkóstoltam; a mi dinnyénk nem volt igazán édes, elképzelhető, hogy zamatosabb gyümölcsöt használva, a cukor elmaradhat. Én tettem bele úgy 8 dekányit és még egyszer összemixeltem. Hűtőbe tettem 1 órát pihenni.

Közvetlenül tálalás előtt még egyszer alaposan megkevertem, üvegtányérokba adagoltam. A tetejére kevés szerecsendiót reszeltünk és meglocsoltuk lime levével.

Színes paprikasaláta sajtkockákkal


Ez is a Kifőztükben jelent meg, az akkori salátákból ez volt a kedvencem. Az összes belevalónak most van a szezonja, érdemes kipróbálni! Ha véletlenül nincs újhagyma - felénk az idén még mindig találtam -, akkor lilahagymával lehet helyettesíteni.

Hozzávalók:

3 nagyobb színes paprika felszeletelve
csípőspaprika darabkák ízlés szerint
4-5 szál újhagyma (fehér, lila)
2-3 paradicsom feldarabolva
10 dkg füstölt sajt kis kockákra vágva


Az öntethez:
1 evőkanál mustár
1 evőkanál ecet
3 evőkanál (olívaolaj)
1 gerezd zúzott fokhagyma
só, bors, pici cukor

A tetejére: apróra vágott petrezselyemzöld

A feldarabolt zöldségeket kevés sóval megszórom, összerázom, beleteszem a sajtot is. Az öntethez valókat alaposan összekeverem, úgy fűszerezem, hogy kellemesen édes-savanyú íze legyen. Ezt ráöntöm az összetevőkre, összekeverem, a tetejére szórom a petrezselymet. Hűtőbe teszem egy óra hosszára.
Kiváló fogyókúrás vacsora, de sült húsokhoz köretnek is megfelel.

LinkWithin

Related Posts Widget for Blogs by LinkWithin